2006-ban Szunnyadás címmel Erdély Miklós filmművészetéről rendezett szakmai találkozót a Grand Café, az idei, november 8. és 10. között rendezett eseménysorozat lényegében ennek folytatása. A cél változatlanul a kortárs magyar filmtörténet és filmelméleti gondolkodás feltérképezése, ezúttal Bódy Gábor és Jeles András műveinek összehasonlító vizsgálatával.
A gazdag programot illusztris előadók tálalják, többek között Varga Balázs, Gelencsér Gábor, továbbá Gregus Zoltán Kolozsvárról, aki a kinematografikus rögzítés sajátosságairól tart előadást, Zalán Vince, a Bódy-kötet szerkesztője és még sokan mások. Felolvassák dolgozatukat azok az egyetemi hallgatók is, akik a témához kapcsolódó pályázaton részt vettek.
Péntek délután Perovics Zoltán színpadi díszleteiből és tárgyaiból nyílt kiállítás a Reök palotában. Pero - ahogy színházi körökben ismerik - évek óta Jeles egyik állandó munkatársa, többek között a 2004-es kaposvári Ványa bácsi színpadképének és Jeles legutóbbi filmjének, a József és testvérei látványvilágának tervezője. Munkáit talán Halász Péter jellemezte a legérzékletesebben: "Pero színháza a rend színháza, ahol a tárgyak és a fények és a szövegek és a szereplők egymásra felelnek, mint egy régi svájci óramű". Az installációkat bemutató tárlatot Pero barátja és alkotótársa, Jeles András nyitotta meg.
Közben pedig folyamatosan peregnek a filmek a moziteremben, s nemcsak a ritkán műsorra tűzött egész estések, hanem a szinte sosem látható dokumentum- és rövidjátékfilmek is. Bódytól például a BBS gyártásában készült Agitátorok (1969), A harmadik (1971), az Ifivezetők (1972) és a Négy bagatell (1972-75), Jeles Andrástól pedig három főiskolai vizsgamunkája, köztük az 1974-75-ben forgatott Félálom című diplomafilmje.
