Boszniai rendezőnő filmje, a Grbavica kapta a berlini filmfesztivál fődíját

Film

(MTI) - A bosznia-hercegovinai alkotó osztrák, német és horvát közreműködéssel készítette el művét, amely a jugoszláviai polgárháború után játszódik, egy megerőszakolt asszony és gyermekének története, a film Szarajevó egyik negyedéről kapta címét.

Zbanic a berlini fesztiválpalotában tartott díjkiosztón sajnálatának adott hangot amiatt, hogy háborús bűnökkel gyanúsított személyek (Ratko Mladic, Radovan Karadzic) az egykori Jugoszláviában még mindig szabadlábon lehetnek.

Az idei berlini filmfesztiválon 19 film versenyzett a nagydíjért, köztük négy német. Magyar film nem volt a beválogatott művek között, Zbanic műve volt az egyetlen az európai földrész keleti, délkeleti részéből. A zsűrit Charlotte Rampling brit színésznő vezette.

A fődíjra is esélyesnek tartották művét, de végül "csak" a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat kapta a brit Michael Winterbottom Guantánamó-filmjéért (The Road to Guantanamo). A film hősei Guantánamóra hurcolt fiatalok. A guantánamói amerikai támaszponton terrorizmus gyanújával több száz embert tartanak bezárva, a tábor megszüntetését széles körben követelik, a feloszlatás mellett van Kofi Annan, az ENSZ főtitkára is.

A legjobb női és férfi szereplőnek járó díjakban német művészek részesültek: Sandra Höller (Requiem) és Moritz Bleibtreu (Elemi részecskék).

A zsűri nagydíját (Ezüst Medvét) megosztva kapta az iráni Dzsafar (Jafar) Panahi Offside és a dán Pernille Fischer Christensen En Soap című filmje.

Életműdíjat kapott Andrzej Wajda, a 80 éves lengyel rendező-legenda (Hamu és gyémánt, Márványember) és Ian McKellen brit színész (A gyűrűk ura).

Az idei berlini filmfesztiválon a különböző szekciókban közel 400 filmet vetítettek 56 országból. Az ötvenes évek női sztárjainak szentelt visszapillantó sorozatban vetítették Fábri Zoltán Körhintáját Törőcsík Marival a főszerepben. Hámori Gabriellát (Állítsátok meg Terézanyut) az új filmreménységeket bemutató programba hívták meg Magyarországról.

A film a legjobb boszniai exportcikk

(MTI) - A politika is alaposan belejátszhatott az 56. berlini filmfesztivál (Berlinale) zsűrijének döntésébe: a Charlotte Rampling brit színésznő vezette testület a boszniai Jasmila Zbanic Grbavica című, osztrák, német, horvát közreműködéssel készült filmjét hozta ki győztesnek, ez a film kapta szombaton este a fődíjat, az Arany Medvét. A világ egyik legjelentősebb filmfesztiválja vasárnap a közönségnappal ért véget.

Rampling még a fesztivál előtt úgy nyilatkozott, hogy a zsűritagok a politikailag igényes, művészileg felkavaró filmeket szeretik.

A film címét Szarajevó egyik negyedéről kapta, s témája, semmi kétség, felkavaró: a főhőst, a muzulmán Esmát megerőszakolják a boszniai polgárháborúban, a megszületett gyermek kamaszkorában elkezd kérdezősködni az apja felől.

Zbanic tabutémát, a megerőszakolt asszonyok témáját dolgozta fel játékfilmjében, s a berlini díjkiosztást közvetlen politizálásra is kihasználta: a színpadon sajnálattal állapította meg, hogy "az olyan háborús bűnösök, mint Ratko Mladic és Radovan Karadzic még mindig háborítatlanul élhetnek Európában".

Szarajevóban igen lelkesen fogadták az elismerés hírét, a film egyik szereplője arra biztatta a Bosznia-Hercegovinában kormányzókat, hogy még többet fektessenek a filmiparba, "a film a legjobb, amit e pillanatban Boszniában előállítanak". Ezt látszik bizonyítani Danis Tanovic filmjének (Senkiföldje - No Man's Land) négy évvel ezelőtti Oscar-díjazása is.

A fődíjra is esélyesnek tartották Berlinben Michael Winterbottom Guantánamo-filmjét (The Road to Guantanamo), de végül "csak" a legjobb rendezéséért járó Ezüst Medve-díjat kapta. A mű hőseit ártatlanul hurcolják a rosszhírű amerikai támaszpontra, ahol két évet töltenek el.

Jól hangzik a "zsűri nagydíja" elismerés, de ez "csak" Ezüst Medve, nem azonos a fődíjjal. A nagydíjban megosztva részesült az iráni Dzsafar (Jafar) Panahi Offside (Les) és a dán Pernille Fischer Christensen En Soap című filmje. Christensen elvitte a legjobb első filmesnek járó díjat és a 25 ezer eurót is, drámája egy asszony és egy transzszexuális kapcsolatáról szól.

Ördögűzéssel kísérleteznek a Requiem című német film főszereplőjén, Sandra Hölleren, a színésznő a legjobb női szereplőjének járós Ezüst Medve-díjban részesült. A díj "férfi párja" a szintén német Moritz Bleibtreunak jutott. Ő a szex megszállottja az Elemi részecskék című filmben.

A versenyprogramban 19 filmet mutattak be Berlinben, magyar film nem volt közöttük, mint ahogy az egyéb programokból is hiányoztak az új, vagy viszonylag új magyar filmek. Az ötvenes évek női sztárjainak szentelt visszapillantó sorozatban vetítették Fábri Zoltán Körhintáját Törőcsik Marival a főszerepben. A különböző szekciókban 56 országból csaknem 400 film pergett a vásznakon, s az érdeklődésre sem lehet panasz: több mint 150 ezren váltottak jegyet.

Még a hivatalos díjkiosztás előtt átadták az életműdíjat a 80 éves Andrzej Wajdának és Ian McKellen brit színésznek.

A fődíjas Grbavica az ökumenikus zsűrinél és a Békefilm-díjról döntő ítészeknél is a legjobb volt. A legjobb filmzenét a nemzetközi zsűri szerint Peter Kam írta az Isabella című hongkongi produkcióhoz.

Kiemelkedő művészi teljesítményéért díjazták a német Jürgen Vogelt, aki a Szabad akarat (Der freie Wille) című filmben egyszerre volt főszereplő (egy erőszaktevő), producer és társszerző. Halmozta a díjakat a Fipresci, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége: a versenyfilmek közül díjazta a német Requiemet, a Panorama szekcióban vetített német Knallhartot (Kőkemény), s az amerikai-kanadai produkcióban készült Forum-filmet, az In Between Days-t.

Berlinben rendszeresen kiosztják a Teddy-díjat is, amellyel általában a "másság" világában játszódó alternatív filmeket jutalmazzák. Az idén a díjat a Fülöp-szigeteki Aureaus Solito Ang Pagdadalaga Ni Maximo Oliveros című filmje kapta (németből lefordítva a cím körülbelül annyit jelent, hogy Maximo Oliveros kivirágzik). A művet hivatalos közlés szerint a gyerekfilmek között vetítettek.

(MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)