A mozi a Brazíliában népszerű énekes-dalszerző Chico Buarque azonos című 2003-as sikerregényén alapul - tudta meg a Moziplussz. Érdekesség, hogy ő soha nem járt Magyarországon - a helyszínválasztást egy magyar barátnő és a focicsapatunk '54-es világbajnokságon való szereplése inspirálta.
A film rendezője Walter Carvalho, aki ebben a minőségben ugyan elsőfilmes, ám operatőrként hazája egyik legkiválóbbja: Walter Salles állandó alkotótársa volt a '90-es években (Központi pályaudvar, Senkiföldjén), de neki köszönhetjük a Madame Sata és a Carandiru képeit is - tájékoztat a moziplussz.hu. A Budapest operatőre a fia, Lula Carvalho, akinek előző filmje az idei Berlinale-fődíjas Tropa de Elite volt.
A Budapest főhősét Leonardo Medeiros kelti életre, aki az elmúlt évek Brazil Filmszemléin már három színészi díjat is begyűjtött. Mint azt a honlap Miskolczi Péter producertől (Eurofilm Stúdió) megtudta, a női főszerepet Hámori Gabriella, az Örkény Színház művésznője játssza. A filmben fontos szerepet kapott magyar részről Bálint András, Puskás Tamás, Kálloy-Molnár Péter és Rajhona Ádám is.
A stáb már szűk három hetet forgatott Brazíliában, majd február 15-én megkezdődött a magyarországi etap, amely egészen március 13-ig tart. A stáb az Írók Boltjában kezdte a munkát, de az elkövetkező három hétben a nagy filmes kamionokat kiszúrhatjuk még - többek között - a városligeti Anonymus-szobor környékén, a Benczúr utcánál, a Kodály-köröndnél, a repülőtérnél vagy a Hotel Astoriánál is.
A regény sztoriját a sulinet.hu foglalja össze: José Costa brazil író úgynevezett irodalmi "néger", aki azzal keresi a kenyerét, hogy mások nevében ír sikerkönyveket. Nős, van egy szép kisfia, felesége neves újságíró. Egy véletlen folytán egy éjszakát Budapesten tölt, és onnantól nem képes szabadulni attól a késztetéstől, hogy visszajöjjön, és megtanulja ezt a nyelvet, amely a mondás szerint az egyetlen, melyet az ördög is számon tart. José Costa története a lehetőségek kérdését veti fel - egy lehetséges másik család, egy másik világ, és egy másik nyelv tükrében hirtelen saját magát, és saját addigi életét látja meg új színben. Második budapesti utazása során ugyanis szilárd elhatározással lát neki a magyar nyelv megtanulásának. Még csak megszólalni sem hajlandó portugálul, hogy minél hamarabb elsajátítsa a nyelvet. Közben egyre inkább leköti a kérdés, hogy vajon szükségszerű vagy esetleges dolog-e, hogy egy nyelvvel születünk?! Vajon akkor is ugyanaz az ember lenne-e, ha itt született volna, és itt élte volna ifjúkorát?
