Olyanok ők, mint egy minden civakodástól, viszálytól mentes kétfejű sárkány (stílszerűbben: kétfejű rendező); nem okádnak tüzet, nem tipornak halálra senkit, ellenben filmjeikkel halálosabb mérget terjesztenek, bűvkörükbe csábítják a már első filmjük után elkötelezett értelmiségi réteg, groteszk humorra fogékony részét, akik többsége alig várja, hogy ismét hangosan röhöghessen az eszemet poénokon. A kritikusok hol ódákat zengnek róluk, hol feledhetőbb alkotásokról cikkeznek. Egyben azonban mindig kiegyeznek: a Coenek a forgatókönyvírás, a karakteralkotás mesterei. Tökéletes munkamegosztásban dolgoznak, míg egyikük rendez, addig a másik pénz után koslat, hogy aztán Roderick Jaynes álnéven közösen vágják meg filmjeiket.
A film noir stílusának megfelelően alkotásaik központi motívuma: a bűntény (leggyakoribb előfordulási módja: az emberrablás), ami a sötét tónus ellenére igen gyakran színes, karikatúraszerű gúnnyá válik, hogy aztán a Chandler, Cain, Hammet inspirálta történetek viccáradatba torkoljanak. A faaprító fűrészgép - a Fargóban - így válik nemcsak a gyilkosság véres eszközévé, az elhamvasztott barát maradványai nemcsak a fájdalom paródiájává (A nagy Lebowski), hanem az irónia, a fekete humor szimbólumává, ami mellőz mindenféle morális mellékzöngét, komolyságot, ezzel is megkülönböztetve műveiket oly nagyra tartott alkotók stílusától mint Alfred Hitchcock vagy Stanley Kubrick. Utóbbi mélységes pesszimizmusa nem is állhatna távolabb Joel és Ethan Coen-től.
A tengerentúlon november 21-én bemutatott filmjükkel, a már huszonkilenc díjat begyűjtött és Oscarra is esélyes Nem vénnek való vidékkel nem mennek pihenőre a minnesota-i mesterek. Elmondásuk szerint minden eddigi munkájuknál brutálisabb és véresebb darabra készülnek: spagetti westernt forgatnak. Olyan produkciót, amely a műfaj sajátosságainak megfelelően nem a pionírok példamutatóan szívós küzdelmét mutatja be a határvidék civilizálásáért, hanem egy abszurd és erőszakos világ romantikus kiszínezett tükörképét, ahol a civilizáció korrupt és elnyomja az egyént, ahol a család már nem köztiszteletben álló, szent egység, hanem gyenge és védtelenül kiszolgáltatott és ahol az egyén csak erőszakkal, önzéssel és gátlástalan alkalmazkodással tud fennmaradni.
Joel és Ethan Coen azt ígéri, hogy a cowboyok és indiánok közti harcot megfestő mozi számos kínzási epizódot tartalmaz majd. "Írtunk egy westernt, mégpedig rengeteg erőszakos jelenettel. Skalpolni és akasztani is fognak benne... Ez csodás. Indiánok kínoznak majd embereket hangyákkal és lesz olyan, akinek le fogják vágni a szemhéját." - figyelmezteti előre a széplelkűeket Joel, amihez Ethan annyit tesz hozzá: "Ez egy hamisítatlan western lesz, egy igazi western, ami az 1870-es években fog játszódni."
Mielőtt még a vadnyugatra lovagolna a testvérpár, bemutatják a Burn After Reading című mozit, ami egy CIA ügynök elveszett írása körül forog. A kémtörténetben George Clooney alakítja a gyilkost. A moziban Frances McDormand, Brad Pitt, John Malkovich és Tilda Swinton is feltűnik.
