A Coen fivérek Michael Chabon (Wonder Boys - Pokoli hétvége) mind méreteiben, mind tartalmában grandiózus művét, a The Yiddish Policeman's Uniont készülnek vászonra ültetni, amelyben - mint majdnem az összes Chabon-írásban - valóság keveredik fikcióval, fantázia történelemmel. Az elbeszélésmódjában a chandleri hagyományokat tovább vivő mű azzal a kétségkívül érdekes, de történelmi szempontból hiteltelen kérdéssel játszik el: mi lett volna, ha... A Chabon-mű kiindulási pontja, hogy Izrael megsemmisült az 1948-as arab-izraeli háborúban, új terület után kell néznie az életben maradottaknak. Az Egyesült Államok bűntudattól vezérelve, hogy nem tett nagyobb erőfeszítéseket a holokauszt megakadályozására, egy délkelet-alaszkai várost, Sitkát és környékét jelöli ki az otthon nélkül maradt túlélőknek. Hatvan évvel később az USA azt tervezi, hogy visszaköveteli az alaszkai települést, ezzel kihúzva a talajt az leszármazottak lába alól.
A Pulitzer-díjas író több mint négyszáz oldalas regényének főszereplője akár egy Dashiell Hammett-kötetben is szerepelhetne. Hasonlóan a keménykötésű detektívregény (hard-boiled detective novel) műfajának megalkotójához Chabon is egy kíméletlen, de a maga erkölcsi világnézete szerint végletekig becsületes, alkoholista detektívet, Meyer Landsmannt tesz meg műve főhősének. Őt egy félig tlingit, félig zsidó származású nyomozó segíti egy bonyolultnak ígérkező gyilkosság felgöngyölítésében, melyben egy heroinfüggő sakkfenomén a gyanúsított, akiről menet közben kiderül: lehet, hogy maga a Megváltó. A felszínen a '40-es évek noir stílusát megidéző, bűnbandákat vezető rabbik közé invitáló írás valójában kesernyés mese az identitásról, a hitről, a száműzetésről.
Chabon regényei közül egyébként ez lesz a negyedik, amit filmre adaptálnak, a 2000-ben készült Wonder Boys - Pokoli hétvége, valamint az eddig csak a Sundance-en vetített The Mysteries of Pittsburgh, illetve a Billy Elliot és az Órák rendezője, Stephen Daldry dirigálása alatt már 2005-ben betervezett, de csak 2009-től készülő The Amazing Adventures of Kavalier & Clay után.
Coenék, akiknek legutóbbi munkája, a Nem vénnek való vidék számos szakmai elismerés után most nyolcszoros Oscar-várományos, először az A Serious Man című filmet forgatják le, és csak ezt követően fognak bele a Chabon-projekbe. A fekete komédiáról egyelőre nem sokat tudni, az About.com 2007 novemberi interjújából annyi derül ki, hogy a produkció főszereplője egy főiskolai tanár, bizonyos Larry Gopnik, aki arra a felismerésre jut, hogy élete teljesen összeomlott. Felesége válni akar, gyerekei meglopják (fia kábítószerre, lánya plasztikai műtétre gyűjt), és még a testvérével is zűrök vannak. Larrynek újra kell gondolnia mindent.
Mint emlékezhetünk, a testvérpár tavaly decemberben még arról beszélt a The Guardiannak, hogy az idei Cannes-i Filmfesztiválon bemutatásra kerülő, Burn After Reading után eddigi munkájuknál brutálisabb és véresebb darabra készülnek: spagetti westernt forgatnak. Olyan produkciót, amely a műfaj sajátosságainak megfelelően nem a pionírok példamutatóan szívós küzdelmét mutatja be a határvidék "megreformálásáért", hanem egy abszurd és erőszakos világ romantikusan kiszínezett tükörképét, ahol a civilizáció korrupt és elnyomja az egyént, ahol a család már nem köztiszteletben álló, szent egység, hanem gyenge és védtelenül kiszolgáltatott, és ahol az egyén csak erőszakkal, önzéssel és gátlástalan alkalmazkodással tud fennmaradni.
Joel és Ethan Coen 2007 végén azt ígérték, hogy a cowboyok és indiánok közti harcot megfestő mozi számos kínzási epizódot tartalmaz majd. "Írtunk egy westernt, mégpedig rengeteg erőszakos jelenettel. Skalpolni és akasztani is fognak benne... Ez csodás. Indiánok kínoznak majd embereket hangyákkal és lesz olyan, akinek le fogják vágni a szemhéját" - figyelmeztette a széplelkűeket Joel, amihez Ethan annyit tett hozzá: "Ez egy hamisítatlan western lesz, egy igazi western, ami az 1870-es években fog játszódni."
És akkor a 2004 óta húzódó Hail Caesart még nem is említettük.
