Ragályi Elemér Nincs kegyelem - PD című alkotása megtörtént eseményeket dolgoz fel. Az ártatlanul elítélt Pusoma Dénes ügye néhány éve nagy port kavart. A jogerősen 8 év börtönre ítélt férfi két évet és négy hónapot töltött a hűvösön, amikor egy véletlen folytán megtalálták az igazi gyilkost. A férfi hazatérhetett, de faluja kiközösítette. Kártérítési pert indított az állam ellen, majd a bürokrácia útvesztőjében segítség nélkül maradva végső kétségbeesésében felakasztotta magát.
Medgyesi Gabriella a Duna Televízió Kézjegy című portréműsora számára forgatta az Egy manzárd-őr feljegyzései című alkotását, amelyből a kárpátaljai irodalom legszelídebb "fenegyerekét", Balla D. Károlyt ismerhetjük meg. Az író félszázadik születésnapjának apropóján készült portréfilmben szó esik irodalomról, versről, és természetesen megismerhetjük központi regényét, a Szembesülést is.
"Vannak női városok, és vannak férfi városok is. Budapest például egy hervadó félben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát. Ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz: a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre, s egy asszony tudja, hogy a férfit a gyomránál fogva kell megragadni. Etetni kell a bestiát." Ez a város megindító emberi történeteket gyűjt magába, melyek közül az egyik "akkor kezdődik, amikor a vonat már rég kifutott az állomásról, s egy hosszan kígyózó füstcsík ott felejtette magát a levegőben. Akkor egy idegen férfi érkezett a városba." (Vizi Mária: Budapest, nőváros).
Forgács Péter (képünkön) Saját halál című alkotása Nádas Péter azonos címet viselő regényén alapul. A rendező szavai szerint ?Nádas Péter egyedülálló könyve olvasása közben a szöveg filmként elevenedik meg az olvasóban, bennem is született egy sok szempontú vízió, hisz "a látvány az elbeszélt eset maga." Az érzéki és túlvilági utazás filmje nem élhetett a direkt irodalmi adaptációk rég kimerült filmnyelvével, új képi világot kellett találni. A fekete-fehér lassított, és fotószerűen bevillanó véletlenszerű képek váltakoznak a színes "valóság" világával, miközben a részletekre, valójában befelé figyelünk".
Béres Dániel Malter című kisjátékfilmje 1989 augusztusában kezdődik. Ekkor találkozik Budapesten a keletnémet Thomas és a magyar Pali. A Berlini Fal leomlása körüli zűrzavaros időkben azonban megszakad a kapcsolat közöttük. Amikor 15 évvel később Pali Berlinbe érkezik Thomashoz, furcsa problémája támad a Berlini Fallal...
"A Tejút egy sajátos természetfilm, amiben nem zsiráfokat, pingvineket látunk, hanem embereket... Ebben a filmben nincs város, nincs vidék, nincs politikai konfliktus, csak a bioszféra, az időtlen táj, és ezek a furcsa és titokzatos lények - azaz mi emberek. A filmet nézve talán sikerül olyan tudatállapotot teremteni, amely élőhelyünket annak láttatja velünk, ami: egy csodálatos bolygó a végtelen űrben" - írja Fliegauf Benedek legújabb alkotásáról.
Sopsits Árpád: Panoráma... című kísérleti filmjében Két nő, anya és lánya 16 év után találkoznak. Két történet, két titok, kétféle elbeszélői módban. Uszály a Dunán. Gondtalan nyári nap. A bográcsban pörkölt, hozzá kisfröccs. Ezen kívül persze minden a hajószabályzat szerint. De valamit talán mégis elrontottunk... Ez Erdélyi Dániel 411-Z című kisjátékfilmjének rövid összegzése.
Zomborácz Virág Nyomtávváltás című kísérleti játékfilmjének főhőse János, az idősödő nyelvészprofesszor, aki célszerűen oda viszi fiatal feleségét nászútra, ahol vendégelőadást tart. A vonat az orosz éjszakában zakatol, a rádió már kínai adásokat fog. Míg János posztmodern gondolatokat darál, széplelkű kedvesében a kalauz szít szenvedélyt. Bálint Arthur Kisvárosi mozija egy visszhangtól hangos, üresen kongó, valaha szebb napokat látott filmszínházat mutat be. A pénztárosnő és a mozi igazgatója minden vetítés előtt lélegzetvisszafojtva, az ablakredőnyön keresztül lesi, hogy betéved-e valaki. Aztán eljön az utolsó nap...
Tolnai Szabolcs Fövenyóra című alkotásának középpontjában a második világháború forgatagában eltűnt apjának emlékét és saját gyökereit kutató fiatal író, Andreas Sam áll. A férfi a múlt labirintusában bolyongva válaszok helyett csak újabbnál újabb kérdésekkel találja magát szemben. Czigány Zoltán Balladák könyve című dokumentumfilmje a száz éve született fametsző, Buday György életét és pályáját mutatja be. Felidézi az erdélyi gyerekkort, a szegedi egyetemi éveket, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjait és tevékenységét, majd a kétszeres kényszerből állandóvá váló londoni emigrációt.
"Azelőtt vót úgy, hogy mentünk a lakodalomba, és az ágyterítőket kitették a szekérre. Mindenki nézte és gyönyörködött a másében. Jaj, az öröm volt, azok a minták, hogy minél titkosabb legyen, hogy csak neki legyen, hogy másnak ne legyen, hogy szebb legyen. Ilyen dolgok vótak a faluban" - fogalmaz Antal Éva szövőasszony Kis Klára Homo faber - Szövőmesterek című dokumentumfilmjében. Mohi Sándor öt éven keresztül forgatta Imádság című dokumentumfilmjét, amelyből egy idős paraszt házaspárnak a mindennapi megélhetésért folytatott küzdelmét ismerhetjük meg. Domokos János Az özvegy című dokumentumfilmjében az egyedül élő özvegyasszony hetente elballag a piacra, hogy kiegészítse szűkös nyugdíját, s oldjon magányán.
Frici nagyon régen zenész és énekes volt, de feleségét zavarta, hogy mindig úton van, ezért eladta hangszerét. Az élete attól kezdve megváltozott. Kétkezi munkából tartja el családját és csak ritkán van alkalma színpadra kerülni. Néha meghívják tánctáborokba énekelni, ilyenkor előjönnek a régi emléke... Erről szól Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása. Zsigmond Dezső Út Calarasiba című dokumentumfilmjének főszereplője Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó, aki kamaszkori emlékeit keresve a román-bolgár határon fekvő, sivár kisvárosba autózik. A nagy utazás egyszerre zajlik térben és időben; a kihangosított, mobiltelefonos beszélgetések eddigi életét, eredményeit és küzdelmeit, önmagával való szembesülését idézik.
Két nem egy testben? Virágoknál, férgeknél, csigáknál ez természetes, de a magasabb rendű állatoknál, illetve az embernél ritka és rendellenes. Aki kíváncsi rá, azt is megtudhatja, mi köze van ehhez Hermes és Aphrodite fiának meg az Olympuson lakó szeszélyes isteneknek. (Kormos Ildikó: Zöld múzsák csókja) Dékány István Ők, akik... című alkotásából a Cinema 64 Amatőrfilm Stúdió történetét ismerhetjük meg. Az 1960-as években a hivatalos struktúra mellett, a bontakozó második nyilvánosságban megjelentek a különféle művészeti ágakban az alternatív, amatőr művészeti csoportok, amelyek a kultúrpolitika "tűrt" kiskapuján át, a hivatalostól eltérő hangon és módon szólaltak meg. Ilyen volt a Cinema 64 Amatőrfilm Stúdió is.
A Duna Televízió, ahogy a kezdetektől is, a Filmszemle alatt a hét minden napján bő válogatást nyújt az előző évek játék-, dokumentum- és kisjátékfilmes terméséből.
A játékfilmek között láthatják Pejó Róbert Dallas Pashamende című alkotását, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon nyert Panoráma-díjat, a női főszereplő, Gryllus Dorka pedig a legjobb női főszereplő díját kapta a szemlén. A Szezon, Török Ferenc második nagyjátékfilmje a főszereplő Nagy Ervin mellett (legjobb mellékszereplő díja) a rendezőnek is hozott elismerést, mégpedig közönségdíjat. S hogy a színészi elismeréseknél maradjunk: Nemes Gyula Egyetleneim című alkotásában nyújtott alakításáért Tóth Orsolya kapott díjat 2006-ban. Sas Tamás Szerelemtől sújtva és Pacskovszky József A boldogság színe című filmjei mellett ismét láthatják Pálfi György első, nagy sikereket elért (Európai Filmakadémia Az év felfedezettje; San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál - Legjobb rendező, 33. Magyar Filmszemle - Legjobb első film) alkotását, a Hukklét.
A tavalyi filmszemlén bemutatott alkotásokhoz készült két werkfilm is: Kamondy Zoltán Bodor Ádám-adaptációjához, a Dolinához, és Maár Gyula Töredékéhez. A dokumentumfilmek közül kiemelkedik Kőszegi Edit rendezői díjas műve, a Menekülés a szerelembe, és a két, tanyavilágban elő, magányos, idős emberről szóló Elboronálva, Vági Barbara és Talán Csaba munkája, melyért Talán Csaba elnyerte az operatőri díjat. A tavalyi versenyprogramban szerepelt Szalay Péter Mai módija az embert beszippantó munka, és Kőszegi Gyula Kéz-keringője a hallássérültek világáról, Czigány Zoltán alkotása, a Balladák könyve - Buday György útja Kolozsvártól Coulsdonig pedig idén az ismeretterjesztő filmek kategóriájában versenyez. A dokumentumfilmes válogatást Kocsis Tibor számtalan fesztiváldíjat nyert alkotása, az Új Eldorádó zárja.
