Elhunyt Carlo Ponti

Film

 (MTI) -     Ponti, aki neve a moziban és a magánéletben egyaránt elválaszthatatlan volt második feleségétől, két gyermeke anyjától, Sophia Lorentől, 1912 december 11-én született Magentában. Már az 1940-es években kisebb filmek producere volt, majd a háború után beinduló neorealista irányzatban hamar megtalálta a helyét. Kezdetben a korszak egyik legnagyobb cége, a Lux számára gyártott filmeket, köztük Pietro Germi Elveszett ifjúságát és Alberto Lattuada Malom a Pón című alkotását és ezekben már kifejezésre juttatta, hogy nem csupán a kasszasiker érdekli - írta visszaemlékezésében a La Repubblica című olasz napilap.
    Nagy korszaka 1950-ben kezdődött, amikor összefogott Dino De Laurentiisszel, és kettejük neve szerepelhetett olyan halhatatlan remekművek főcímlistáján, mint Federico Fellini Országúton, vagy Vittorio de Sica Nápoly aranya című filmjei. Hollywood is felfedezte őket, és elvállalták King Vidor amerikai szájízű Háború és békéjének producerségét, Ponti azonban nem értett egyet a művészi felfogással és kiszállt a duóból.
    Sophia Lorennel való életre szóló kapcsolata az 1950-es évek második felében kezdődött. Ponti egy szépségversenyen látta őt először, de hamar rájött, hogy a nyúlánk leány nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül tehetséges is. Több mint két évtizeden keresztül ő állt Loren nagy nemzetközi sikereinek hátterében, ma már a filmtörténet klasszikusai közé tartozik Sophia alakítása az Egy asszony meg a lánya, az Altona foglyai, a Tegnap, ma, holnap, a Lady L., vagy az Egy különleges nap című filmekben. Az ő égisze alatt vált fogalommá a Sophia Loren-Marcello Mastroianni kettős. Ők alakították A pap felesége párját is, amely némileg Ponti és Loren személyes kálváriájáról is szólt. Az 1960-as években ugyanis még nem volt lehetséges a válás Olaszországban, ezért Ponti első feleségétől Franciaországban vált el 1966-ban, majd felvette a francia állampolgárságot, hogy elvehesse Sophiát, hazájában azonban még évekig fenyegette börtön bigámia miatt.
    Ponti produceri sokoldalúságára jellemző, hogy ő állt a francia újhullám néhány kiváló alkotása, így Agnés Varda Cléo 5-től 7-ig, és Jean-Luc Godard A megvetés című filmjei mögött. Neki köszönheti a világ Antonioni "ellenkulturális" filmjeit, a Nagyítást és a Zabriskie Pointot, ő vállalta a Jiri Menzel Szigorúan ellenőrzött vonatok és Milos Forman Tűz van, babám! csehszlovák újhullámos gyöngyszemeinek nemzetközi produkciós munkálatait. A   "kolosszálokkal" kapcsolatos rossz tapasztalatai ellenére övé lett a Doktor Zsivágó hatszoros Oscar-díjas filmváltozata. Magas kora ellenére még a 90-es években is vállalta néhány tv-produkció felügyeletét.
    Ponti híres volt akarnok stílusáról, temperamentumáról, emiatt gyakran került konfliktusba a filmrendezőkkel. Az idő, a kritika és a közönség fogadtatása azonban az esetek többségében őt igazolta.