Schuller Imre rendkívüli művész volt, aki szakmai tudásával, alázatával sokaknak mestere, szakmai példaképe mind a mai napig. Már életében műtermet neveztek el róla, amiben szinte minden filmgyári operatőr dolgozott. Generációk készíthették különleges felvételeiket azokon a berendezéseken, melyeket ő tervezett, szerkesztett, teremtett meg.
Munkássága alatt olyan technikai találmányokat fejlesztett ki, vezetett be, melyek új formanyelvi és technikai lehetőségekhez jutatták az egész szakmát, és amelyeket a nagy profi filmtechnikai cégek gátlás nélkül lekoppintottak és később szériában gyártottak.
Schuller Imre 1947-ben került a filmszakmába. Nem játékfilmek operatőreként lett ismert, hanem olyan rendhagyó alkotások révén, amelyek kiállták az idő próbáját. Az Erdők királya, a Requiem, az Átkelés a Granicuson, a Holdfogyatkozás, a Hajnali imádság különleges, megismételhetetlen filmek, melyek magukon viselik e rendkívüli művész egyedi kézjegyét ? emlékezett a művészre kollégája, Dénes Gábor.
Dénes Gábor egy portréfilmet is készített Schuller Imréről: A kamerás emberben Schuller, a szakma nagy öregje kamerát szeretne vásárolni, s közben elmeséli kalandos életét, máig ható filmjeinek történetét. A film végén Schuller Imre 82 évesen megveszi élete első kameráját.
A filmestől május 10-én, 11 órakor búcsúznak a Kozma utcai Izraelita temetőben.
