A pályáját az eredetileg vágó foglalkozású Máriássy Félix mellett vágóasszisztensként kezdő Szécsényi Ferencné volt az első női vágó: sokáig egyedüli nőként dolgozott a szakmában. Sok vágó tekinti mesterének.
A szakember első önálló munkája az 1951-es Ütközet békében című Gertler Viktor-film volt; ezt követően hetvennél is több alkotásnak volt a vágója utolsó filmjéig, A három testőr Afrikában című 1996-os komédiáig.
Szécsényi Ferencné állandó alkotótársa volt Fábri Zoltánnak. Közös munkájuk gyümölcsét olyan filmek jelentik, mint az Életjel, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Dúvad, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, az Utószezon, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta őrnagy úr!, a Hangyaboly, Az ötödik pecsét vagy a Gyertek el a névnapomra.
A filmes további fontosabb művei: Én és a nagyapám, Budapesti tavasz, Csempészek, Megszállottak, Karambol, Tízezer nap, Fügefalevél, Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob, Fiúk a térről, Egri csillagok, Fotográfia, Fekete gyémántok, Sámán, A ménesgazda, Szegény Dzsoni és Árnika, Sortűz egy fekete bivalyért, A vörös grófnő.
