A Római Filmfesztiválon bizonyossá vált: nemcsak a színpadon érvényes a szabály, hogy egy hatásos befejezés teszi teljessé az előadást, hanem komoly tanulság lehet minden fesztiválszervező számára is. A kiváló ízlésükről, magas színvonalú formatervezésükről és design-művészetükről híres olaszok most mintha megfeledkeztek volna tudásukról, és kínosan méltatlan ceremóniával zárták a negyedik alkalommal megrendezett, magas költségvetésű filmszemlét. A bejutásért tolongó tömeg szerencsés tagjai kapunyitáskor szinte beszabadultak a vetítőterembe és bábeli zűrzavarban próbálták megtalálni helyüket. Hasonló harcot vívtak a másik kapunál a sajtómunkások is, hiszen háromszáz kolléga rekedt kívül az Auditorium Sala Sinopolin. A felfordulás csak fokozódott, amikor megérkezett az est ünnepelt hollywoodi sztárja, Meryl Streep és elegáns fekete ruhájában végiglejtett a sorok között. Tévéstábok és fotósok hada rohamozta meg a művésznőt, akit végül a szervezők védtek meg a túlzó rajongástól.
A minden fényűzést mellőző, érdektelen egyszerűséggel berendezett színpad egyetlen látványos eleme a vetítővászon volt, ahol lepergett a - civil filmrajongóknak is szemet szúróan rosszul összevágott - Rome Film Festival "best of" videója a szemle legszebb pillanatairól. A rövid bejátszás felelevenítette, hogy a fesztiválon megjelent világsztárok - Richard Gere, George Clooney, Helen Mirren, Robert Pattinson, Paulo Coelho, Meryl Streep - mellett a még nevet nem szerzett fiatal filmművészek is megkapták a sztároknak kijáró tiszteletet Rómától. Talán ennek fényében volt még nagyobb a kontraszt, ahogyan az ízléstelenül öltöztetett és az alapvető színpadi szabályokat sem ismerő műsorvezetőnő megdöbbentően amatőr megnyilvánulásaival még kellemetlenebbé tette a sekélyes gálát. A díjátadások esetlenek és rövidek voltak, még a gyakorlott amerikai sztárok is kissé elbizonytalanodva botladoztak a reflektorfényben. Meryl Streep a fesztivál nyertesei után vehette át a hónapokkal ezelőtt beharangozott életműdíját. Kissé ironikusan hatott, hogy a rendkívüli színésznő talán leggyengébb mozijából választottak kísérőzenét a szervezők, így a Mamma Mia! ütemeire kellett színpadra vonulnia. Kárpótlást a közönség őszinte ünneplése és Meryl Streep közvetlensége jelentettek.
A Milos Forman vezette, The Silver Marc'Aurelio elnevezésű zsűri összesen négy díjat ítélt oda. A legjobb színésznőnek járó elismerést a Oscar-díjas Helen Mirren vehette át a The Last Station című moziban nyújtott alakításáért. A legjobb színész idén Sergio Castellitto lett, diadalmaskodva ezzel a nagy vetélytárs, George Clooney felett. Az olasz filmművész az Alza la Test című filmben Mero karakterének megformálásával érdemelte ki a díjat. A zsűrielnök elismerését Giorgio Diritti rendező Milos Formantól vehette át a The Man Who will Come ( L'uomo che verr?) című nagyjátékfilmjéért. Milos Forman mellett olyan neves művészek kaptak helyet az ítészek között, mint az olasz rendező, Gabriele Muccino, a francia forgatókönyvíró Jean-Loup Dabadie, az osztrák színész Senta Berger, Gae Aulenti vagy az orosz rendező-forgatókönyvíró Pavel Lungin.
A dokumentumfilmek közül a Folco Quilici zsűrielnök által irányított bírák választották ki az elismerésre érdemeseket. A kubai bokszoló fiúról szóló dokumentumfilm, a Sons of Cuba - Andrew Lang rendező filmje - bizonyult a leghitelesebbnek és legszebben szerkesztett alkotásnak. A zsűri további két különdíjat osztott ki Claudio Giovannesi rendezőnek a Fratelli d'Italia, illetve Kristian Fraga rendezőnek a Severe Clear című munkájáért. A közönségdíjat a mozilátogatók hazai filmesnek ítélték oda; Giorgio Diritti ezáltal két díjjal lett gazdagabb. A gyerekekből álló diákzsűri 12 éven aluli szekciója Glendyn Ivin Last Ride című filmjét találta a legjobbnak, míg a 12 éven felüli ifjú zsűri Martin Koolhoven munkáját, az Oorlogswinter / Winter in Wartime -ot részesítette elismerésben.
Az összességében jól szervezett és erős mezőnyt felvonultató Róma Filmfesztivál legkiemelkedőbb alkotásának a dán Brotherhood (Broderskab) című megrázó témájú mozi bizonyult, amely elnyerte a fesztivál nagydíját. A harmincöt éves rendező, Nikolo Donato kényes és aktuális témákhoz nyúlt filmjében, de sikerült elkerülnie a didaktikus felhangot. Egy skandináv neonáci csoporthoz csatlakozott testvérpár történetét mutatja be, lírai érzékenységgel szól az emberi döntésekről, a meghasonlásról, ítélkezésről és sodródásról. A sokféle emberi tulajdonsággal, viselkedéssel szembesítő játékfilmben a homoszexualitás központi kérdéssé válik, de a rendező a faji különbözőség és a drogfogyasztás problémáira is válaszokat keres.
A filmszemle versenyen kívüli programja színvonalában nemegyszer felülmúlta a hivatalos versenyprogram filmjeit. Egyértelmű közönségsikert aratott a román Radu Mihaileanu The Concert (Le Concert) című lenyűgöző alkotása, Richard Gere mozija, a The Dog's Story, Meryl Streep Julia-alakítása (Julie & Julia). Az olasz Just Married (Oggi Sposi) könnyed, olaszos vígjáték is kellemes perceket szerzett a közönségnek. Az már inkább szakmai kérdés, hogy vajon a szelekciónál ezek a filmek miért estek ki a rostán...
A bő egyhetes programsorozat vetítésein mintegy 600 ezer ember vett részt, de a nagy létszámú sajtó és szakmai érdeklődés a világ legnagyobb fesztiváljaival versengett.
