Az EU nem adja le az afgán nők bebörtönzéséről szóló filmet

Film

(MTI) Az EU kabuli küldöttségének álláspontja szerint azért nem szabad sugározni az EU által megrendelt és uniós finanszírozással készült alkotást, mert a szóban forgó hölgyek biztonsága "valós aggodalomra ad okot".

 
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ugyanakkor ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az afgán igazságszolgáltatási rendszer visszásságairól le kell rántani a leplet. Az Afganisztánban bebörtönzött nők felét "morális bűncselekmény", vagy úgynevezett "zina" miatt tartják fogva. Ez utóbbi nagyjából annyit tesz, hogy a nők elmenekülnek a kényszerházasság, vagy erőszakos férjük elől. Civil szervezetek becslései szerint több száz őrizetben lévő afgán asszony vált családi erőszak áldozatává.
 
A dokumentumfilm bemutatja egy Gulnaz nevű 19 éves lány történetét, akit megerőszakoltak, majd házasságtörés vádjával letartóztattak. Időközben gyermeke született, aki fogsága idején is mellette van. "Először 2 évre vettek őrizetbe. Miután fellebbeztem, ez 12 évre emelkedett. Nem követtem el semmit, miért kell ilyen sokáig börtönben lennem?" ? fakadt ki Gulnaz.
 
Az övéhez hasonló tragikus történet korántsem egyedülálló, mutatott rá a Human Rights Watch munkatársa, Heather Barr. Az afganisztáni női fogvatartottak eseteit kutató aktivista elmondta: számtalan történetet ismer, amelyben a rendőrségen segítségért folyamodó afgán nők börtönben végezték.