(MTI) - Lényegében egyhangúlag megszavazta az Európai Parlament kulturális bizottsága csütörtökön Brüsszelben Hegyi Gyula (MSZP) Az európai filmörökség védelme című jelentését. Jó az esélye annak, hogy az EP május elejére tervezett plenáris jóváhagyása után még májusban az EU-tagországok kulturális minisztereiből álló tanács is elfogadja a szöveget, és így első olvasatban - az Európai Bizottság tervezetével összevonva - megszülethet az irányelv. Ez az első olyan uniós jogszabály lenne, amelyet magyar képviselő önállóan nyújtott be az Európai Parlamentnek. Filmarchívummal kapcsolatos szabályozás az EU-ban eddig nem volt.
A bizottságban most elfogadott tervezet jogi lehetőséget teremt arra, hogy - a világkereskedelmi fórumokon rendre elhangzó kifogások ellenére - az európai országok továbbra is anyagilag és államilag támogathassák a filmgyártást, és sikeresen álljanak ellen az amerikai filmdömpingnek. A szöveg ugyanis javasolja, hogy a filmalkotásokra a versenyjog szabályai továbbra se vonatkozzanak. A tervezet a tagállamokat kötelezi a mozikban bemutatott filmek archiválására, hogy Európa filmes öröksége fennmaradjon. Hozzáférést biztosít az alkotásokhoz azzal, hogy szabályozza az archívumok közszolgálati jellegű használatát, és javasolja azok privatizálásának tilalmát. A jövőben egyeztetik az európai filmarchívumok nyilvántartási rendszerét a kutatók nemzetközi együttműködésének támogatására, s ehhez biztosítják a szükséges uniós forrásokat.
Tekintettel a filmiparban végbemenő forradalmi változásokra, a tervezet ösztönzi a digitális technika fejlesztését. Hegyi Gyula a magyar filmarchívum újraszínesítési eljárásának tanulmányozását is javasolta az EU-tagországoknak. Ezzel a szabadalommal színezték újra például az 1949-es Ludas Matyi-feldolgozást, és számos szakértő jobbnak tartja az amerikai újraszínezési technikánál.
A jelentés hangsúlyozza az iskolai filmesztétikai oktatás fontosságát is. Ugyancsak szerepelt a javaslatok között, hogy az archivált filmeket a kutatók meghatározott céllal, szigorúan szabályozott feltételek között, szerzői jog fizetése nélkül is tanulmányozhassák. A dokumentum magyar vonatkozásairól Hegyi Gyula úgy nyilatkozott: "az eddig is jelentős nemzetközi sikereket elért magyar filmgyártás már most is a jelentésben ajánlott rendszer szerint működik, így a jogszabály életbe lépése hazai viszonylatban nem fog különösebb gondot jelenteni, ellenkezőleg, hozzájárul a magyar filmművészet fellendüléséhez". Hozzátette, hogy a jogszabály megerősíti a kontinensszerte elismert magyar filmarchiválási rendszert, az állami támogatás lehetősége pedig biztosítja az anyagi fedezetet az alkotómunkához. "Részben a magyar modellt ajánlottam elfogadásra" - mondta a képviselő az MTI-nek.
Néhány EU-országban mindazonáltal a kötelező archiválás változást hozna: Hollandiában, Nagy-Britanniában és Írországban például nincsen olyan rendszer, amely minden moziba kerülő film egy példányának kötelező archívumba helyezését írja elő. Európai szinten a nyilvántartási rendszerből lehet majd megtudni, hogy melyik film melyik archívumban van: a 25 tagországi filmintézet nyilvántartási rendszerének harmonizálását várhatóan a központi EU-költségvetés finanszírozza.
