(MTI) "Ha támogatásból és önerőből is tudjuk folytatni a filmfelújítást és -megőrzést (...), akkor körülbelül tíz év munkával a magyar filmgyűjteményeket biztonságban tudjuk" - jelentette ki Gyürey Vera a sajtótájékoztatón.
Az igazgató furcsállotta, hogy 2004-ben "roncs kópiákat" vetítenek a televíziók, miközben - mint mondta - a filmarchívumban négyszáz magyar felújított játékfilm vár sugárzásra.
Példaként említette, hogy a Magyar Televízió a minap a Madárkák című film meglehetősen elhasználódott kópiáját sugározta, miközben a filmarchívumban van a "jó kópia". Gyürey Vera közlése szerint ennek nem anyagi, hanem jogi okai vannak.
Az igazgató közlése szerint a négyszáz játékfilm mellett eddig az 1924 és 1963 között készült heti magyar filmhíradók teljes évfolyamait, Macskássy Gyula életművét újították fel, továbbá számos, 1945 előtti magyar dokumentumfilmet, sporthíradókat, világhíradókat.
A mintegy hatszáz magyar némafilmből az 1960-as években csak tizenkettő volt a gyűjteményben, ma számuk már negyven, és az alkotások 99 százalékát restaurálták.
Hangos magyar játékfilm 1945 előtt 357 készült, ezek 80 százaléka áll rendelkezésükre, 70 film felújítva, míg 50 sugárzásra alkalmas kópián. 1945-től 1989-ig 1212 magyar játékfilmet forgattak, ezek közül 292 felújított, restaurált kópián látható - olvasható az archívum írásos összegzésében.
Gyürey Vera elmondta, hogy ez évi költségvetésük 485 millió forint. A rendelkezésükre álló összeg mintegy 40 százaléka származik a központi költségvetésből, a fennmaradó részt pályázatokból kell előteremteniük.
Mint hozzátette, az elmúlt öt esztendő átlagában évente 40 millió forintot tudnak filmfelújításra fordítani. Viszonyítási alapként megjegyezte, hogy egy pozitív kópia felújítása negatívról mai árakon 600-700 ezer forintba kerül.
"Életben szeretnénk maradni" - fogalmazta meg a jövőt illetően az igazgató, fontosnak nevezve, hogy a 15 éve megkezdett fejlesztést folytatni tudják.
Mint elmondta, az elmúlt héten az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól csaknem 124 millió forintot kaptak, hogy jó minőségű kópiáik közül 100 magyar játékfilm és 590 heti híradó digitális úton történő terjesztését lehetővé tegyék.
Kiemelte, hogy a digitalizálás nagyon fontos a terjesztés szempontjából, de a hosszú távú megőrzés módszere még mindig a több mint százéves celluloid. Nem lehet ugyanis tudni, hogy a digitális hordozók száz év múlva milyen állapotban lesznek, bizonyos kazetták például elporladtak.
Gyürey Vera a Magyar Nemzet minapi cikke kapcsán közölte: az, hogy "Szent-Györgyi Albert nem kell az archívumnak, nem felel meg a valóságnak", hiszen tíz híradót és öt dokumentumfilmet őriz a tudósról.
Prokopp Dóra, a Filmmúzeum Rt. elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "Magyarországon ma a magyar tartalmakhoz a legdrágább hozzájutni", ezért van sok külföldi alkotás televíziójuk műsorán.
Közlése szerint az állam által gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozott szerzői jogvédő szervezetek ma olyan terheket rónak a filmkereskedelemre, amitől "a magyar film jelenleg a legdrágább a világon".
Rámutatott továbbá arra, hogy a filmtörvény végrehajtási rendelete még nem lépett életbe, e nélkül pedig a jogszabály "alkalmazhatatlan", megbénítja a filmvásárlást.
Az eseményen elhangzott, hogy a filmarchívum húsz film vetítéséről állapodott meg a Filmmúzeum televíziós csatornával. Az említett filmek közül a Piri mindent tud szombaton, az Emmy vasárnap kerül képernyőre.
Prokopp Dóra nem kívánta megjelölni, mekkora összeget fizettek az általuk sugárzandó húsz filmért a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak, csak annyit mondott: pontosan ezen az áron tudnak például Sophia Loren- vagy Brigitte Bardot-filmeket "behozni".
