(MTI) Deák Krisztina tájékoztatása szerint a filmet 1,6 millió euróból, azaz 460 millió forintból 42 nap alatt forgatták Budapesten, Bécsben, Konstancában és Berlinben 2009 és 2011 között. Az alkotáshoz a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Történelmi Filmalapítvány, az RTL Klub, a Lengyel és a Román Filmalap, az Eurimage és a Media Program, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújtott támogatást.
"Igazi kelet-európai koprodukció lett. Remek lengyel munkatársakkal fejeztem be a filmet Varsóban, dolgoztam a lengyel filmvárosban, Lódzba, Krakkóban vettük fel a zenét a lengyel zeneszerzővel, Zbigniew Preisnerrel" ? idézte fel a munkálatokat a rendező. Deák Krisztina arról is beszélt, hogy nem a filmszemlén lesz a bemutató, a mustrára csak egy vetítést terveztek angol feliratos kópiával, amelyet egyelőre nem követ több előadás. Azt, hogy mikor tartják a premiert, egyelőre még nem tudni, a filmrendező azonban leszögezte, hogy az idén biztosan bemutatják az Aglaját.
"Engem talán a legjobban az hajtott, hogy a film hatéves főszereplőjének ne okozzak csalódást azzal, hogy soha nem látja magát a filmvásznon. Úgy neveltek, hogy amit elkezdtem, azt be is kell fejeznem" ? fogalmazott a filmrendező a három évig húzódó munkálatok kapcsán, majd azt is elárulta, hogy legszívesebben lányának, Esztergályos Krisztinának ajánlotta volna a filmet. "Ő is filmrendező lett, bár én sokáig féltésből akadályoztam ebben. A film cirkuszban játszódik, így kevés köze van a hétköznapi élethez, de minden egészséges kamasz egyszer csak fellázad a szülei és a családi tradíciók ellen. A film ott fejeződik be, ahol Aglaja megteszi az első lépést, hogy a saját útját járja" ? mesélt a személyes motivációiról.
A film alapjául Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve szolgált. "Ez a cím nekem túlságosan horrorisztikus volt. Amúgy majd minden filmemnek egy női név a címe. Csinszka, Eszterkönyv, Jadviga párnája. Jól van ez így, minek is küzdenék ellene" ? jegyezte meg a filmrendező a címválasztásról.
A jobb élet reményében a sikeres magyar-román artista család a Ceausescu-diktatúra idején Nyugatra szökik. Ha a nyugati vándorcirkuszok világában porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk. A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Az otthonát, anyanyelvét, minden biztonságát elvesztett gyerek, Aglaja esténként elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan és ő egyedül marad. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy végzetes napon ? a családi tradíciót követve ? ő lesz "Az acélhajú nő" ? ismertette a cselekményt Deák Krisztina, hozzátéve, hogy a film a kényszerű széthullásról, az összetartozás nagyszerűségéről és átkáról szól a kislány, Aglaja szemszögéből elmesélve.
A történetre egy könyvesboltban akadt Deák Krisztina. "A borítón az író arcképe volt, tépett, rövid haj, homlokig behúzott kötött sapka, erős tekintet. Vonzott ez az arc, meg az, amit ez a szempár sugárzott" ? emlékezett.
"A hagyományos értelemben regénynek nem mondhatnám ezt a önéletrajzi ihletésű írást, inkább szabad versnek, gondolatok, érzelmek áramlásának, soha nem múló gyerekkori traumák kibeszélésének" ? tette hozzá, kiemelve, hogy a Random House könyvkiadó révén ismerkedett meg Jens Nielsennel, Aglaja Veteranyi utolsó szerelmével. A Svájcban élő író, színész, játszik is egy kis szerepet a filmben. "Tőle kaptam családi filmeket, fényképeket, sokat beszélgettünk. Így kezdett kialakulni a film története" ? fogalmazott a rendező.
Arra a kérdésre, hogy milyen lett a film képi világa, Deák Krisztina azt felelte, hogy minden Aglaja személyiségén szűrődik át, "az ő különös látásmódja a kamera szeme". "Máthé Tibor operatőrt is ugyanúgy egyszerre bűvölte és borzasztotta el a cirkusz élete, mint engem. Ez is benne van a filmben" ? emlékezett a rendező.
Deák Krisztina arról is mesélt, hogy hosszú keresés után talált rá a hatéves Aglaját játszó Jávor Babettre. "Szülei edzők, ő is kicsi kora óta részt vesz tornaversenyeken. Babettet arra nevelték, hogy hosszú hónapokon át gyakorolni kell, de a versenyen majd csak pár perc áll a rendelkezésére. Ez nagyon hasonlít a filmforgatáshoz" ? mesélte a rendező, hozzátéve, hogy Babett a forgatás alatt tanult meg írni, olvasni.
"A kamasz Aglaját már hozzá kerestem. Barna szem, sötét haj, idegenség. Így akadtam rá Móga Piroskára, Ascher Tamás ajánlotta őt nekem. Jó volt látni, ahogy elkezdtek a próbák alatt belsőleg is hasonlítani egymásra" ? fogalmazott Deák Krisztina.
Ónodi Eszter játssza a mamát, Sabinát. "Komoly színésznő" ? nyilatkozta a rendező, megemlítve, hogy Ónodi Eszternek tizenöt évet kell átfognia a szerepben. Elárulta, hogy a színésznőnek a tériszonyát is le kellett küzdenie. "Mindig lehetett rá számítani. 15 méter magasan forog a karikán a cirkusz kupolában. Ő van ott. A dublőre hibázott, de ő soha" ? tette hozzá a rendező.
Tandaricát, a bohócot Bogdán Zsolt kolozsvári színész alakítja, akiről Deák Krisztina úgy vélekedett, hogy "igazi clown". A filmben a további szerepekben Jordán Adél, Lázár Kati, Kamarás Iván, Bálint András, Keresztes Tamás, Molnár Piroska, Börcsök Enikő és Esztergályos Cecília tűnik fel. "Jó színészekkel könnyű és öröm filmet csinálni" ? jegyezte meg a rendező.
