(MTI) - Több mint 47 ezer nézőt regisztráltak a 38. Magyar Filmszemlén az első, nem hivatalos adatok szerint - közölte a szervezőbizottság csütörtökön az MTI-vel.
A rendezvény négy helyszínén a január 30-i nyitónaptól a február 6-i díjkiosztásig 47 ezer 101 nézőt regisztráltak - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A hagyományok szerint a legmagasabb látogatószámot a 34 játékfilm könyvelhette el, de sok ezren voltak kíváncsiak a dokumentumfilmekre és a kísérleti-, valamint a kisjátékfilmekre is.
A nézettségi sikerlista élén a szemle előadásaira váltott jegyek alapján Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója (2440); Sándor Pál rendezése, a szemlenyitón bemutatott Noé bárkája (2410) és Szőke András Hasutasok (1921) című filmje szerepel.
Sok alkotás ért el 1500 feletti nézőszámot, így Herendi Gábor Lora (1706), Sas Tamás S.O.S. Szerelem! (1681), Szalai Györgyi és Dárday István Az emigráns - minden másképp van (1581), Bollók Csaba Iszka utazása (1553) és Kamondi Zoltán Dolina (1528) című filmje.
A kísérleti- és kisjátékfilmekre 3652 jegyet váltottak, néhány összeállítást 5-6 alkalommal is levetítettek a Palace Mammut moziban a hatalmas érdeklődés miatt - áll a közleményben.
Az elmúlt évben a filmszemle a mostaninál magasabb nézőszámmal zárt. A szervezők akkori közlése szerint a 2006-os esemény nézőinek számát 49 ezer 500 körülire becsülték.
A rendezvény négy helyszínén a január 30-i nyitónaptól a február 6-i díjkiosztásig 47 ezer 101 nézőt regisztráltak - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A hagyományok szerint a legmagasabb látogatószámot a 34 játékfilm könyvelhette el, de sok ezren voltak kíváncsiak a dokumentumfilmekre és a kísérleti-, valamint a kisjátékfilmekre is.
A nézettségi sikerlista élén a szemle előadásaira váltott jegyek alapján Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója (2440); Sándor Pál rendezése, a szemlenyitón bemutatott Noé bárkája (2410) és Szőke András Hasutasok (1921) című filmje szerepel.
Sok alkotás ért el 1500 feletti nézőszámot, így Herendi Gábor Lora (1706), Sas Tamás S.O.S. Szerelem! (1681), Szalai Györgyi és Dárday István Az emigráns - minden másképp van (1581), Bollók Csaba Iszka utazása (1553) és Kamondi Zoltán Dolina (1528) című filmje.
A kísérleti- és kisjátékfilmekre 3652 jegyet váltottak, néhány összeállítást 5-6 alkalommal is levetítettek a Palace Mammut moziban a hatalmas érdeklődés miatt - áll a közleményben.
Az elmúlt évben a filmszemle a mostaninál magasabb nézőszámmal zárt. A szervezők akkori közlése szerint a 2006-os esemény nézőinek számát 49 ezer 500 körülire becsülték.
Janisch Attila értékelése
(MTI) - Összességében színvonalasnak értékelte a 38. Magyar Filmszemlét a szemletanács leköszönő elnöke, aki az újonnan bevezetett kettős fődíjat jó és remélhetőleg folytatódó kezdeményezésnek tartja. Janisch Attila az MTI-nek szerdán beszélt a kedden véget ért filmes seregszemle tapasztalatairól.
A szemletanács leköszönő elnöke az előzetes látogatottsági adatokat említve elmondta, úgy becsülik, hogy az idei szemle - hasonlóan a tavalyihoz - mintegy ötvenezer látogatót vonzott.
Janisch Attila az idei újdonságokról szólva kiemelte a kettős fődíjat. Mint mondta, a külföldiek jó kezdeményezésnek tartották, hogy külön fődíjat kapott a legjobb szerzői és a legjobb műfaji film, valamint a magyar szakma részéről is sok pozitív visszajelzés érkezett.
A rendező szerint a műfaji film külön díjazása egy hosszabb távú gondolkodás része, amelynek célja a színvonalas magyar közönségfilm megteremtése. A műfaji filmnek járó fődíj arról szól, hogy a néző azt kapja, amit igazán akar, de ugyanakkor minőségi alkotások kerüljenek a mozikba. Abban, hogy a magyar filmet szeretik-e, nagy szerepe van a közönségnek szóló jó műfaji filmnek - hangsúlyozta a szemletanács elnöke.
"Az átveréssel készített közönségfilm esetében hiába magas a nézőszám, ha a közönség csalódottan távozik, az ugyanúgy rávetül a szakmára. Nemcsak a rossz szerzői filmek okozzák, hogy a néző elfordul a magyar filmgyártástól, hanem a becsapó, hazug, a nézőt csak statisztikai számként kezelő közönségfilm" - mondta Janisch Attila.
A játékfilmes zsűri döntését - a tavalyihoz hasonlóan - korrektnek tartja a szemletanács elnöke. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy hosszabb távon dől csak el, az általános kritika és a nemzetközi visszhang igazolja-e a mostani döntést.
A tavalyi évről már lehet konkrét véleményt mondani: látszik, hogy beigazolódott a zsűri döntése, azt a filmek pályája is hitelesítette - fűzte hozzá Janisch Attila.
A győztes alkotásokról szólva megjegyezte: az élmezőnyben végzett négy film - az Ópium, az Iszka utazása, a Boldog új élet és a Konyec - végső sorrendjén a zsűri is sokat vitázott.
Janisch Attila külön kiemelte Medvigy Gábor operatőri teljesítményét, aki három filmmel, három különböző stílusban megfogalmazott operatőri munkával jelentkezett a szemlén. "Valaki amellett, hogy saját kialakult stílusa és szemlélete van, pontosan tud alkalmazkodni, tudja, hogy melyik film mit vár el tőle" - méltatta az operatőrt Janisch Attila.
A színészi teljesítmények közül Molnár Piroska a Dolina című filmben nyújtott alakítását emelte ki. "Nagyon nagyra tartom, fantasztikus dolgokkal lepi meg a filmnéző embereket" - mondta Janisch Attila.
A szemletanács elnöke felidézte Enyedi Ildikó megjegyzését, miszerint izgalmas és érdekes feszültséget teremtett a játékfilmes zsűriben, hogy nem volt teljes egyetértés a külföldi és a magyar tagok között.
"A mi filmjeink nem csak belülről láthatóak, hanem a koprodukciók kapcsán egyre inkább kívülről is. Számolni kell az állandóan jelenlévő külső tekintettel, ami meg fogja ítélni a filmet. Ez lesz a döntő abban, hogy az adott alkotás talál-e koproducert" - mutatott rá Janisch Attila.
Az elnök a dokumentumfilmes mezőnyről szólva elmondta: az ,56-os emlékév a dokumentumfilmeseket is behatárolta, ezért fókuszált sok film a történelmi közelmúltra. Nem lenne jó, ha nem készülnének múltban játszódó filmek - tette hozzá annak kapcsán, hogy Karátson Gábor, a dokumentumfilmes zsűri elnöke a filmszemle záróünnepségén hiányolta a jelennel foglalkozó alkotásokat.
"Kiegyensúlyozott mezőny volt" - vélekedett Janisch Attila, utalva arra: aggódik, nem tűnnek-e el a szemle után az ott bemutatott dokumentumfilmek.
A rövidfilmes zsűri döntésével - mint mondta - teljesen egyetértett. Az alkotásokat gondolatilag gazdagnak, a kisfilmeket hagyományosan erősnek tartotta.
"Remélem, hogy fennmarad a "hommage á" rendszer" - mondta Janisch Attila, utalva arra, hogy az idén Fábri Zoltán rendező emlékének ajánlották a filmszemlét. Hozzátette, hogy a Fábri-emlékkiállítás különösen sikeres volt.
Kiemelte azt is, hogy miközben az előzsűrizéssel kapcsolatban "borzasztó szorongás" volt a szakmában, nem volt negatív visszajelzés, még azoktól sem, akik kiestek.
Janisch Attila, akinek kétéves megbízatása az idén lejárt, kijelentette: összességében elégedett az elmúlt két év munkájával. "A díjátadó ünnepség a falusi helyett a megyeszékhelyi szintet is elérte" - jegyezte meg a szemletanács leköszönő elnöke.
A szemletanács leköszönő elnöke az előzetes látogatottsági adatokat említve elmondta, úgy becsülik, hogy az idei szemle - hasonlóan a tavalyihoz - mintegy ötvenezer látogatót vonzott.
Janisch Attila az idei újdonságokról szólva kiemelte a kettős fődíjat. Mint mondta, a külföldiek jó kezdeményezésnek tartották, hogy külön fődíjat kapott a legjobb szerzői és a legjobb műfaji film, valamint a magyar szakma részéről is sok pozitív visszajelzés érkezett.
A rendező szerint a műfaji film külön díjazása egy hosszabb távú gondolkodás része, amelynek célja a színvonalas magyar közönségfilm megteremtése. A műfaji filmnek járó fődíj arról szól, hogy a néző azt kapja, amit igazán akar, de ugyanakkor minőségi alkotások kerüljenek a mozikba. Abban, hogy a magyar filmet szeretik-e, nagy szerepe van a közönségnek szóló jó műfaji filmnek - hangsúlyozta a szemletanács elnöke.
"Az átveréssel készített közönségfilm esetében hiába magas a nézőszám, ha a közönség csalódottan távozik, az ugyanúgy rávetül a szakmára. Nemcsak a rossz szerzői filmek okozzák, hogy a néző elfordul a magyar filmgyártástól, hanem a becsapó, hazug, a nézőt csak statisztikai számként kezelő közönségfilm" - mondta Janisch Attila.
A játékfilmes zsűri döntését - a tavalyihoz hasonlóan - korrektnek tartja a szemletanács elnöke. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy hosszabb távon dől csak el, az általános kritika és a nemzetközi visszhang igazolja-e a mostani döntést.
A tavalyi évről már lehet konkrét véleményt mondani: látszik, hogy beigazolódott a zsűri döntése, azt a filmek pályája is hitelesítette - fűzte hozzá Janisch Attila.
A győztes alkotásokról szólva megjegyezte: az élmezőnyben végzett négy film - az Ópium, az Iszka utazása, a Boldog új élet és a Konyec - végső sorrendjén a zsűri is sokat vitázott.
Janisch Attila külön kiemelte Medvigy Gábor operatőri teljesítményét, aki három filmmel, három különböző stílusban megfogalmazott operatőri munkával jelentkezett a szemlén. "Valaki amellett, hogy saját kialakult stílusa és szemlélete van, pontosan tud alkalmazkodni, tudja, hogy melyik film mit vár el tőle" - méltatta az operatőrt Janisch Attila.
A színészi teljesítmények közül Molnár Piroska a Dolina című filmben nyújtott alakítását emelte ki. "Nagyon nagyra tartom, fantasztikus dolgokkal lepi meg a filmnéző embereket" - mondta Janisch Attila.
A szemletanács elnöke felidézte Enyedi Ildikó megjegyzését, miszerint izgalmas és érdekes feszültséget teremtett a játékfilmes zsűriben, hogy nem volt teljes egyetértés a külföldi és a magyar tagok között.
"A mi filmjeink nem csak belülről láthatóak, hanem a koprodukciók kapcsán egyre inkább kívülről is. Számolni kell az állandóan jelenlévő külső tekintettel, ami meg fogja ítélni a filmet. Ez lesz a döntő abban, hogy az adott alkotás talál-e koproducert" - mutatott rá Janisch Attila.
Az elnök a dokumentumfilmes mezőnyről szólva elmondta: az ,56-os emlékév a dokumentumfilmeseket is behatárolta, ezért fókuszált sok film a történelmi közelmúltra. Nem lenne jó, ha nem készülnének múltban játszódó filmek - tette hozzá annak kapcsán, hogy Karátson Gábor, a dokumentumfilmes zsűri elnöke a filmszemle záróünnepségén hiányolta a jelennel foglalkozó alkotásokat.
"Kiegyensúlyozott mezőny volt" - vélekedett Janisch Attila, utalva arra: aggódik, nem tűnnek-e el a szemle után az ott bemutatott dokumentumfilmek.
A rövidfilmes zsűri döntésével - mint mondta - teljesen egyetértett. Az alkotásokat gondolatilag gazdagnak, a kisfilmeket hagyományosan erősnek tartotta.
"Remélem, hogy fennmarad a "hommage á" rendszer" - mondta Janisch Attila, utalva arra, hogy az idén Fábri Zoltán rendező emlékének ajánlották a filmszemlét. Hozzátette, hogy a Fábri-emlékkiállítás különösen sikeres volt.
Kiemelte azt is, hogy miközben az előzsűrizéssel kapcsolatban "borzasztó szorongás" volt a szakmában, nem volt negatív visszajelzés, még azoktól sem, akik kiestek.
Janisch Attila, akinek kétéves megbízatása az idén lejárt, kijelentette: összességében elégedett az elmúlt két év munkájával. "A díjátadó ünnepség a falusi helyett a megyeszékhelyi szintet is elérte" - jegyezte meg a szemletanács leköszönő elnöke.
