(MTI) A növendék akácosban meghúzódó tanyán él az anya lányával, fiával és magatehetetlen apjával. A családfő már Kanadában van, a többiek utána készülnek, csak meglegyen rá a pénz. Az uzsorások miatt sincs maradásuk, csupán otthonukat adhatják a tartozás fejében. Éjszakánként halálbrigád gyilkolja a romákat. Tapinthatóvá sűrűsödik a tanyavilágban a szavak nélküli félelem, romákból szerveződött polgárőr csoport próbál valamit tenni a családok védelmében.
Fliegauf Bence szereplőire koncentrál, a filmben sok a közeli kép, a rendező egy pillanatra sem engedi, hogy a néző szeme kibogozza a háttér homályát.
A filmet a temetőbe menő fiú és a halottasházból kigördülő koporsók talányos jelenete foglalja keretbe. A néző aggódva számolja a koporsókat: vajon ki maradt életben, ki halt meg? A gyerek egyenes háttal, felszegett fejjel a maga útját rója. Nem jár iskolába, ahol testvére arról tanul, hogy az embert a kíváncsisága és tudni vágyása emelte fel. Keveset szól, de mindent tud a túlélésről.
A család élete a megszokott mederben folyik. Az anya, Mari (Toldi Katalin) dolgozik, a fiú, Rió (Sárkány Lajos) az erdőt járja, Anna, a lány (Lendvai Gyöngyi), az iskolában ül. A napsütötte nyár egyszerű jelenetei peregnek a filmvásznon, mégis valamennyit átitatja a rettegés, még ha a szereplők igyekeznek is elnyomni azt magukban.
Az asszony útkarbantartóként és az iskola takarítónőjeként próbál boldogulni. A szegénységnek ezen a fokán nincs különbség romák és nem romák között, a filmből elősejlik valamiféle egymás iránti szolidaritás. Miközben Mari nap mint nap átéli a rasszista iskolagondnok zaklatását, a legélesebben a kamasz Anna életében érhető tetten a folytonos megaláztatás és kiszolgáltatottság. A rajzolás és a szomszéd kislány gondozása visz örömöt az életébe. A munkájáért a nemzetközi kritika által is méltatott operatőr, Lovasi Zoltán emlékezetes képekben festi meg a kamaszlány és a kislány egymás iránti szeretetét.
Fliegauf Bence amatőr szereplőkkel dolgozott, a film egyik kulcsjelentének szerepeit azonban színészekre bízta. A romagyilkosságok ügyében nyomozó helyi és a Pestről érkezett rendőrt Egyed Attila és Cziffer László alakítja.
"A mi jelenetünk arról szól, hogyan elemzi a két ember a történteket és hogyan feszül egymásnak véleményük" ? mondta el Egyed Attila. Ő jeleníti meg a társadalmi előítéletekkel terhelt "rasszista zsarut", aki csak azt sajnálja, hogy a gyilkosok a "dolgos cigányokra" is lecsaptak, és ezzel "elrontották a történtek üzenetét". Mint mondta, amikor a szerepre készült, nem az volt a fontos, hogy egy korlátolt embert eljátsszon, hanem az, hogy megmutassa, mi motiválja a rendőr gondolkodását. A film felkiáltójelként figyelmeztet arra, hogy semmifajta kirekesztést nem szabad megengedni ? fogalmazott a színész. A Berlinalén elnyert Ezüst Medve díjra utalva azt mondta: "fontosak a díjak, de még fontosabb, hogy mozikba kerül a film".
Fliegauf Bence, aki maga írta a forgatókönyvet Tábori Zoltán újságírónak a 2008?2009-es romagyilkosságokkal kapcsolatos szociográfiáitól ihletve, korábban hangsúlyozta, hogy a Csak a szél az ő személyes reflexiója a tragikus eseményekre és nem a konkrét történetről akart filmet forgatni.
"Érzelmileg egyetlen korábbi munkámban sem vonódtam be soha ennyire, mint ennél a filmnél. Ennek következtében hazajárok egy olyan világba, amelyről korábban azt sem tudtam hogy létezik. Igazi barátságok alakultak ki a forgatás alatt. Hajmeresztő és egyben nagyon szép volt ezekkel az emberekkel, végiggondolni, végigjátszani a valós eseményeken alapuló drámát" ? mesélte a rendező, aki elismerte, hogy nem könnyű elengednie ezt a filmet.
Rengeteg élményt élt át a filmet előkészítő egyéves kutatómunka során ? fűzte hozzá, felidézve a kora hajnaltól késő estig tartó utazásokat, amelyek során az ukrán romatelepeket is felkereste. "Mélyen belém ivódott ez a tapasztalat. Kitárt bennem egy kaput: nyitottnak lenni a kirekesztettség és a kiszolgáltatottság iránt" ? fogalmazott Fliegauf Bence. Elárulta, hogy tovább halad ezen az úton, már egy újabb filmterven dolgozik, amely talán még erőteljesebben ábrázol egy etnikai konfliktust. A történet alapja ismét konkrét eset. Jelenleg német partnerekkel együttműködve fejleszti a treatmentet, de a filmtervvel a Magyar Nemzeti Filmalapnál is akar pályázni.
A Inforg-M&M Film produkciójában készült Csak a szél című magyar?német?francia filmdráma április 5-én kerül a magyar mozikba; hazai forgalmazója a Budapest Film. Muhi András és Mécs Mónika producer közölte, hogy a filmszínházas forgalmazás után a televíziókban, elsősorban a közszolgálati televízióban, de esetleg kereskedelmi csatornán is szeretnék bemutatni az alkotást.
A Csak a szél a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol a zsűri nagydíja, az Ezüst Medve mellett elnyerte az Amnesty International emberi jogi szervezet elismerését és a Peace Film Awardot is. Mint a rendező elmondta: a film fesztiválszereplése tovább folytatódik, számos filmmustrára hívták meg Berlin óta.
