"Történeteim, bármennyire különállóak, azon a mitikus alapvetésen nyugszanak, hogy világunkat valaha egy másik faj lakta, mely a fekete mágia gyakorlása miatt száműzetett, ám az eltűnt dimenziók mélyén várja, hogy újból hatalmába kerítse a Földet" - írta az 1920-as években a New England-i születésű Howard Phillips Lovecraft, a huszadik századi horror irodalom egyik legfontosabb szerzője. Ezzel mintegy összefoglalva az általa kreált mítoszt, mely az emberiség degenerációjának rémisztő vízióját nyújtja.
A tizennyolcadik-tizenkilencedik századi gótikus rémregény mestereihez, Horace Walpole-hoz, Lord Dunsanyhoz, E. A. Poe-hoz, valamint a romantikus képzőművészet látnokaihoz (John Martin, William Blake, Johann Heinrich Füssli) inspirációért forduló Lovecraft művei túlnyomó részt azt az általa kreált mítoszt boncolgatják, miszerint a Földet réges-régen ősi istenek, a Nagy Öregek uralták az ember előtt. Ezek a szörnyistenségek kénytelenek voltak elhagyni a bolygót, csupán egy-két társukat hagyva hátra. Ilyen például Cthulhu, aki az óceánok mélyén alussza végtelen álmát. A mítosz szerint ezek az istenségek vissza akarnak térni és csak a megfelelő pillanatra várnak.
Minden horror-írók legkegyetlenebbikének és legpesszimistábbjának művein már több rendező próbált fogást találni. Általában sikertelenül, mégpedig azért, mert Lovecraft álomszerű, szürrealitásba hajló rémmeséinek ereje éppen a "ki-nem-mondottban", az elhallgatottban rejlik, abban, amit az olvasó továbbgondol a mű átnyálazása után. A német expresszionista rémfilmeket megidéző 2005-ös Andrew Leman produkciót, a Cthulhu hívását követően egy újabb rendező kísérletezik a lehetetlennel, filmográfiájának ismeretében azt is mondhatnánk, hogy joggal.
Az Ördöggerinc és A Faun labirintusának Oscar-díjra nevezett rendezője, jelenleg a Pokolfajzat második részét hazánkban forgató Guillermo del Toro már évek óta tervezi, hogy vászonra viszi az 1931 februárjában íródott, de csak 1936-ban megjelent Az őrület hegyeit (At the Mountains of Madness) című művet. A ComingSoon jelentése szerint a mexikói direktor már az év elején elkészült a szkripttel, de a Warner Bros. kifarolt a projekt mögül, mondván, hogy Lovecraft sötét vízióival kísérletezni egyenlő az öngyilkossággal. A stúdió fejesei a moziba befektetendő pénz nagyságával sem voltak kibékülve, jobbnak látták hát, ha megálljt parancsolnak del Torónak.
A Latino Review újságírója ellenben tudni véli, hogy a Warner helyét a Universal veszi át, ahol - úgy látszik - az illetékesek nem ijednek meg attól, hogy Az őrület hegyeinek bevállalásával lemondhatnak a mézes-mázos romantikáról és a happy endről. A Pokolfajzat második részét ugyanennél a stúdiónál készítő del Toro állítólag a korábban már beharangozott Tarzan előtt utazik az Antarktiszra, hogy Lovecraft műveinek túlnyomó részéhez hasonlóan egyes szám első személyben elmeséltesse a geológus William Dyerrel, hogy miféle, a tudomány előtt eddig ismeretlen leleteket talált a jég birodalmában.