 |
(MTI) - A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról tudósító SreenDaily szuperlatívuszokban dicsérte a magyar rendező munkáját. "A torinói lóban önmagát is felülmúlta Tarr, akinek minimalista drámája még a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák mércéjével mérve is puritán. Szégyen belegondolni, hogy ez a hősiesen megalkuvásmentes rendező lehúzza a rolót" - utalt az írás a Tarr visszavonulásáról szóló bejelentésére. Mint írták, ha Tarr Béla vissza is vonul, A torinói ló csodálatos búcsú.
A lap kitért arra, hogy Tarr és rendszeres alkotótársai - Hranitzky Ágnes rendező, Krasznahorkai László forgatókönyvíró és Fred Kelemen operatőr - "a rendező stílusának kvintesszenciáját" fogalmazták meg. A ScreenDaily megemlítette, hogy miközben a film a fesztiválok programjának megkerülhetetlen darabja lesz, eladhatóságát befolyásolhatja Tarr alkotói státusa, illetve elkötelezett rajongói bázisa.
A magyar-német-francia-svájci korprodukcióban készült fekete-fehér filmet maga Tarr Béla is az eddigi legradikálisabb munkájának nevezte. A mintegy két és fél órás alkotás Friedrich Nietzsche és egy ló találkozását szövi tovább; a filozófus az 1880-as években az utcán sétálva védelmére kelt egy lónak, amelyet kocsisa kegyetlenül vert.
A ScreenDaily némiképpen a Taviani testvérek Apámuram című filmjének vidéki realizmusát vélte feléledni Tarr munkájában. Hozzátették ugyanakkor, hogy az rituális drámává desztillálódott, ami óriási feladatot rótt a szereposztásra. A szereplőktől ez a dráma inkább azt követelte meg, hogy "viselkedjenek, mintsem a megszokott értelemben játsszanak".
A The Hollywood Reporter ismertetése szerint Tarr Béla "sötét és higgadt" filmjeinek rajongói élvezni fogják A torinói ló 146 nagyon hosszúnak tűnő percét a moziban, másokat azonban hamar kifáraszthat a produkció "egyhangúsága". Mint a lap írta, a szélfútta vidék könyörtelen unalmában élő idősödő apáról és felnőtt lányáról szóló "álmos dráma" a szereplők hat napját mutatja be, amelyek mindegyike szinte ugyanolyan, mint az előző". A lap egyúttal elismerően emlékezett meg Derzsi Jánosról és Bók Erikáról, akik a szinte párbeszédek nélkül zajló film főszerepeit alakítják.
THR.com szerint Fred Kelemen többnyire mozdulatlan kamerája a negyedik napra már szinte mindent felfedez, amit a pőre faasztal erezetéről, a durva padlóról, a kőfalakról, a ló kötelékeiről vagy a főtt krumpli hajáról el lehet mondani. Ez azonban - mutatott rá a cikk - nem feltétlenül tesz hozzá bármit is ahhoz az amúgy is kevés információhoz, amit a szereplőkről megtudhatunk.
A hollywoodi The Variety szaklap kritikusa online cikkében "a hiábavalóság apokaliptikusan sivár kiáltványának" nevezte A torinói lovat. Az írás szerint Tarr visszaviszi nézőit a Sátántangó világába, a vidéki paraszti élet unalmas monotonitásába.
A Variety.com kritikusának Tarr filmje Tesigahara Hirosi hatvanas évekbeli filmjének, A homok asszonyának mélységeit juttatta eszébe. Mint fogalmazott, "Tarr meséje látszólag egy mikrokozmoszban ábrázolja az élet értelmét, bár a film szándékai sokkal homályosabbak".
