A Duna Televízió déli Híradója után az ünnepi műsor nyitányaként Sinkovits Imre előadásában látható-hallható Kölcsey Ferenc Himnusza. A vers után a Kívánságkosár vendége lesz Jankovics Marcell grafikus, filmrendező és Kaiser Ottó fotóművész.
A Magyar kultúra napján kezdi vetíteni a Duna Televízió azt a sorozatot, amely Kodály Zoltán és Bartók Béla Felvidéken tett gyűjtőútjainak nyomába ered. Az első rész valóságos nyomozás: az alkotók faluról falura bejárták azokat a helyeket, ahol a nagy elődök megfordultak. A Kodály és Bartók népzenekutatásai a Felvidéken című film első részét kora délután, 15.20-kor tűzi műsorára a Duna Televízió, a további 2 részt a következő 2 napon, szombaton és vasárnap egyaránt 11.15-kor láthatjuk.
A kor sztárjai, Soós Imre és Krencsey Marianne főszereplésével készült 1956-ban az Eltüsszentett birodalom című mesefilm. De hiába népszerű színészek, az ártatlannak tűnő, kissé sablonos meseszövés, a filmet azonnal betiltották. Olyan veszélyesnek ítélték a rettegő, zsarnoki király és a leleményes pásztorfiú történetét, hogy csak 34 év múlva, 1990-ben lehetett kivenni a dobozból. A filmet 19 órakor tekinthetik meg a Duna Televízióban.
Szintén a Magyar kultúra napján, 20.20-kor indul az Indexre téve című 5 részes sorozat. A műsor stúdióbeszélgetések, filmbejátszók - és persze érintett vendégek segítségével idézi fel betiltott műalkotások és alkotóik sorsát, arra is keresve a választ, hogy ki lehet-e törölni a kulturális emlékezetből bizonyos darabokat.
Páskándi Géza 6 évet töltött Duna-delta egyik munkatáborában az 1956-os diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt, állam és közrend elleni izgatás vádjával. 1963-ban szabadult, de még sokáig betiltott írónak számított Romániában. 1972-ben írta Rejtekhely című színművét, amelyből 6 évvel később Fehér György tévéfilmet forgatott. Ezt láthatják a nézők 21.50-kor. A Rejtekhely a francia forradalom idején játszódik, s annak eszméi és gyakorlata közötti súlyos ellentmondások okait kutatja. A középpontban nem a történelmi hős áll, hanem a túlélő kisember, aki csak kibice az eseményeknek, s akiből a körülmények szorításában éppúgy válhat hős, mint szörnyeteg. A főszerepben: Bencze Ferenc.
Talán kevesen tudják, hogy azt a filmet, amelynek címszerepében Juhász Jácint egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta, a Makrát, szintén indexre tették. Rényi Tamás alkotása, amelyet Kertész Ákos regényéből készített, már 1972-ben készen volt, de csak 2 év késéssel kerülhetett a nézők elé. A szabad döntések utáni vágy és az illúziótlan passzivitás között feszülő ellentét ábrázolása sokkolóan hatott a hatalomra, s bár az alapjául szolgáló regény még átcsúszott a cenzúrán, a filmet már betiltották. A Makrát 22.40-kor vetítik.
A Magyar kultúra napjához kapcsolódva, de később, január 24-én Szatmárcsekéről közvetítik a vasárnapi istentiszteletet. Ezen a Tisza-parti településen írta Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én "a Magyar nép zivataros századaiból" - a Himnuszt.
