"Továbbra is bízom abban, hogy a színház és a színházművészet nemcsak hogy él, hanem virágozni is fog" - mondta Mandur László, köszönetét fejezve ki a résztvevőknek és kollégáiknak a "varázslatért", amelyet a nézők kapnak tőlük.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kultúrának van helye az Európai Unióban.
Mint hozzátette, szeretné, ha kultúránkat saját erőből és a közös forrásokból tovább tudnánk gyarapítani, s meg tudnánk mutatni az európai közösségben, "mit is tudunk".
Mandur László reményét fejezte ki, hogy a tervezett időpontban, 2007-ben Románia is az unió tagjává válik, s így a magyar kultúra terjedése, összekapcsolódása még könnyebb lesz, mint napjainkban.
Az elmúlt 15 év magyar kulturális politikája adósa a magyar művészeti életnek és egyáltalán a magyar irodalomnak, a magyar anyanyelv ügyének - jelentette ki Hiller István.
A miniszter kiemelte: úgy érzi, hogy a kapcsolat, a párbeszéd folytonos, de sokkal több megbeszélnivalójuk van a színházak vezetőivel, mint amennyiről az elmúlt időszakban szót váltottak.
Hiller István bejelentette, hogy a keddi napon pályázatot írt ki az Édes anyanyelvünk felhívás második fordulója keretében a magyar drámaírók és a magyar színházak együttműködésére.
Ez részben drámaírói, alkotói pályázat, részben már megszületett művek színpadra állításának anyagi feltételeit teremti meg - tette hozzá.
A pályázat eredményét a tervek szerint a magyar kultúra napján, január 22-én hozzák nyilvánosságra.
A kulturális miniszter reményét fejezte ki, hogy az 55 millió forint értékű pályázat révén 2005-ben legalább hat-nyolc, esetleg tíz színpadra állított drámát mutathatnak be a teátrumok.
Rámutatott arra, hogy Magyarországon évente 4 millió 300 ezer színházjegyet vesznek meg, hozzátéve: a kulturális politikának nem az a feladata, hogy darabokról, színpadra állított alkotásokról véleményt mondjon, minősítsen, hanem az, hogy lehetőséget teremtsen.
Marton László, a Vígszínház igazgatója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az említett nézőszám önmagáért beszél, ez európai és világviszonylatban is "elképesztően gyönyörű szám".
Közlése szerint ez azt mutatja, hogy Magyarországon erős a színházi hagyomány és az emberek úgy érzik: a színházban, mint művészetben nem csalódtak az elmúlt években.
"Ennek köszönheti a színház, hogy meg tudta őrizni a vonzerejét" - mondta.
A direktor fontosnak nevezte, hogy a színházi formák mindig megújuljanak, és ne következzen be a "közönség elöregedése".
Marton László szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban nagy vihart kavartak bizonyos pénzügyi megszorítások, az áfatörvény kétségkívül sok színházat kritikus helyzetbe hozott.
Hozzátette: át kell tekinteni, hogyan lehet ebből a mostani, reményei szerint átmeneti szituációból kilábalni.
A Vígszínház igazgatója rámutatott arra, hogy a párbeszéd erősítésére biztosan szükség van, hosszú távon ugyanis - mint mondta - érdekeik közösek.
Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar dráma napja valamennyiünk ünnepe, s a nézőszámot illetően hozzátette, hogy teátrumuk kihasználtsága meghaladja a száz százalékot.
"A musicaljaink körül hisztérikusan nagy ebben a pillanatban az érdeklődés" - mondta, jelezve, hogy az operettnek pedig megkezdődött a reneszánsza.
Közlése szerint az operett igazi magyar műfaj, hungarikum, s fontos, hogy azt ne régimódian és "gulás-fokos szisztémával" játsszák, hanem igazi modern színháznak tekintsék.
A parlamenti fogadáson jelen volt Pető Iván, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke és Schiffer János főpolgármester-helyettes is.
Idén ünneplik 21. alkalommal a magyar drámát szeptember 21-én, azon a napon, amikor 1883-ban a Nemzeti Színházban először mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című művét.
