 |
A film eredetileg gyerekek számára készült, de az alkotók - a Kommuna.org közösség keretein belül tevékenykedő Aenima Cgs Bt. - a munkálatok folyamán szembesültek azzal, hogy a film nem csak a kiskorú nézőket fogja megszólítani. Ahogy Gál Gergely gyártásvezető rámutat: "A rajzfilmek nagy hányada nem is gyerekeknek szól". A film egyebek közt olyan témákat feszeget, mint az emberi kapcsolatok, a Föld sorsa, a különböző civilizációk vagy a világunk lehetséges végének a kérdése. A gyártásvezető elmondta: nem titkolt szándékuk, hogy filmjükkel felnyissák az emberek szemét, hogy vegyék észre, nem jó irányba haladunk. Olyan, egyre égetőbb kérdésekre szeretnék felhívni a figyelmet, mint a társadalom elszemélytelenedése, hogy az ember mennyire nem törődik a gyerekei sorsával, a jövővel, hogy csakis az önérdek hajtja. "Sokan vannak ugyanis, akiknek nem egyértelmű, hogy rossz az irány"- teszi hozzá. Hogy ez a vonatkozás hogyan jut el gyerekig, az a jelenlévő alkotó szerint elsősorban a szülők felelőssége, de a gyerekek önálló értékítéletét sem becsülik le. "A műalkotás egyik legfontosabb ismérve, hogy többrétegű. Abban bízom, hogy minden korosztály megtalálja a filmben azokat a rétegeket, amelyek nekik szólnak" - világít rá dr. Magyar Elemér, a film forgatókönyvírója, aki egyébként a rendező, Magyar Ádám édesapja és a kisebbségek jogaiért elszántan síkraszálló ügyvéd. Az alkotók felfogását jól példázza az általuk megadott "korhatár": "A film megtekintése 18 éven felüliek számára kiskorú felügyelete mellett ajánlott".
A film üzenete - ahogy a forgatókönyvíró fogalmaz: a fizikai és szellemi környezetszennyezés elleni küzdelem - mellett az elsődleges misszió a persze az volt, hogy a készítők függetlenül, saját világképüket és alkotói látásmódjukat érvényesítve hozzák létre művüket. A készítőket és a forgalmazó Hungaricomot is kellemes meglepetésként érte, hogy a nemzetközi filmszakma óriásradarján Egon és Dönci űrhajója vörösen villogó pontként jelentkezett. A Cannes-i Filmfesztivál kísérőprogramján, a Marché Du Filmen idén tíz perc alapján 17 ország vette meg a film forgalmazási jogát, köztük Brazília, Venezuela, de említhetnénk Kelet-Európa több országát, például Litvániát is. Úgy tűnik, a földgolyó másik felét sem hagyja hidegen Egon és macskájának története: A Los Angeles-i AFM-en (American Film Market) az érdeklődők közt feltűnt az amerikai Universal stúdió, India, Indonézia és Nyugat-Európa több országa is. A várakozások szerint a hazai mozikban legalább 150 ezren lesznek kíváncsiak az új filmre, de a nézettség valószínűleg nem áll meg ennél a számnál. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a két űrutazó már a bemutató előtt elkezdte belopni magát az emberek szívébe. Nemsokára például a budapesti Planetáriumban is találkozhatunk velük, amint épp a naprendszer behatóbb megismerésében segédkeznek.
A film sikerének egyik titka valószínűleg az, hogy a rajzfilmek jól bevált, "a kevesebb több" módszerével él: a szereplők szöveg helyett az érzelmek nyelvén, gesztus, mimika és minimális mennyiségű nemzetközi szó ("oké, brékó") segítségével kommunikálnak. Ez érthető módon a nemzetközi piacon is fokozta a film pozitív fogadtatását, sugallva ezzel, hogy "egy nyelvet beszélünk", a szinkronizálással nem kell feleslegesen bajlódni.
