Hazánkban ugyan csak a Titanic filmfesztiválon vetítették a dél-koreai Kim Jee-woon 2003-as remekművét, A két nővért, ennek ellenére bátran kijelenthető, hogy az utóbbi évek egyik legnívósabb pszicho-horrojával van dolgunk, amely, ha egy producer fejével (pláne egy amerikai producerével) gondolkodunk, kiáltozott a remake után. A két nővér ismét bizonyította, hogy Ázsiában valami olyasmit tudnak, amit Hollywoodban már nagyon-nagyon régen elfelejtettek. Éppen itt volt tehát az idő, hogy valamelyik stúdió rátegye a kezét (sajnos?) Kim Jee-woon eredetijére.
A Dreamworks égisze alatt készülő feldolgozást egy előfilmes brit testvérpárra, Tom és Charlie Guard-ra sikerült bízni, amely egyrészt jól is elsülhet, de benne van, hogy pont a megfelelési kényszer és a tapasztalat hiánya miatt óriási melléfogás lesz a dologból.
Pár mondatban a 2003-as mozi sztorijáról: Két nővér, Su-mi és Su-yeon elmegyógyintézetből térnek haza. Rögtön világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Természetfeletti erők nehezítik a két lány beilleszkedését. Megözvegyült apjuk újranősült, mostohaanyjuk pedig féltékeny, félti családon belüli pozícióját. Valóban olyan rosszindulatú és torzlelkű, mint azt a nővérek sejtik? Vagy valami sötétebb erő munkálkodik a családi fészekben?
Kim Jee-woon remekül kiaknázza a helyszínül szolgáló családi ház atmoszféráját, az elegáns, baljós villában a berendezés minden darabjára sötét árnyak borulnak, és szörnyű titkokat sejtetnek. Csak reménykedni lehet, hogy végre egyszer Hollywoodban sem értelmezik félre az újrafeldolgozást.
