 |
(MTI) Az Arte több műsort is szentel Lisztnek, közvetítik az október 22-i gálaestet Weimarból, a koncertre a német hírügynökség szerint Christian Wulff szövetségi elnököt is várják. Ezután sugározzák Kele Judit filmjét. Október 23-án Daniel Barenboim és Pierre Boulez zongorázik Liszt-műveket, 24-én pedig a zeneszerző életének utolsó éveiben komponált műveit szólaltatja meg és beszél is róluk Lev Vinocour Németországban élő orosz zongoraművész. Október 30-án egy másik rangos zongorista, Pierre-Laurent Aimard játssza műveit.
A Duna Televízió október 22-én a tervek szerint 23.05 órakor tűzi műsorára Kele Judit filmjét. A rendező korábban Gyufaember címmel Kurtág Györgyről, A hetedik ajtó címmel Eötvös Péterről készített sikeres portréfilmet, a Ligeti György-filmnek pedig a forgatókönyvét írta. Kele Judit Liszt életének első kétharmadát dolgozza fel a Play Lisztben.
A film három főszereplője két Párizsban élő zongoraművész, a magyar Krausz Adrienne és a litván Muza Rubackyté, valamint az amerikai szoprán, Wendy Waller ? mondta Kele Judit. Egy balett-jelenet is színezi a dokumentumokon alapuló filmet: Aglaia Mucha táncol a Szerelmi álmok című noktürn ciklusra, amelyet Krausz Adrienne játszik.
A történet a Lisztet ábrázoló festmény előtt indul, azzal a jóslattal, amelyet a visszaemlékezések szerint Liszt édesanyjának mondott egy cigánylány: ha a szüléskor üstökös száguld át az égen, a gyermek zseni lesz ? részletezte a rendező. A jövendölést is Krausz Adrienne idézi fel.
Az első évtizedeket a nagyvilág felé fordulás jellemzi, Liszt édesapja Leopold Mozarthoz hasonlóan kiváló "menedzser" volt, tudta, hogy fiának Bécsbe és Párizsba, onnan Londonba kell mennie tanulni és kapcsolatokat szerezni, a sikereket megalapozni.
A film ? mivel francia produkcióban készül ? nagyobb részt francia és olasz helyszíneken forgott, például Madame de Maintenon, XIV. Lajos ágyasa, később titkos felesége Loire-völgyi kastélyában. A festmények, levelek és a zenei illusztrációk a különböző korszakokat szakaszolják ? fejtette ki a rendező.
"Az életemet nem megírni, hanem elképzelni kell" ? válaszolta Liszt, ha arra bíztatták, írja meg önéletrajzát. De sok levél és naplórészlet, esszék sora maradt fenn, amelyekből kibontakozhatnak az őt jellemző hatalmas ellentmondások. Mint Kele Judit kiemelte, csodagyerek volt, az első sztár, zongoravirtuóz és áldozatkész tanár, teoretikus és a szalonok kedvence, vonzó férfi és buzgó keresztény.
A film felidézi az irodalmi szalonok világát és a 19. századi zenei életet, amelyben Liszt édesapja az elsők között bérelt termeket, hogy azokban játsszon a fia, és a belépőjegyek jövedelmet hozzanak. Feltűnnek a fiatal Liszt híres barátai: Chopin, Berlioz, Victor Hugo, George Sand.
"Bemutatjuk, hogy a nagy pesti árvíz után miként ébred rá magyarságára" ? tette hozzá a rendező. Nem maradnak ki a szerelmek sem; az első és beteljesületlen érzelem, amit Caroline Saint-Cricq-hez fűzte, majd kapcsolata három gyermeke anyjával, Marie d?Agoult-lal és végül az életét Carolyne Sayn-Wittgensteinhez éveken át kötődő viszony. "Mindig szellemileg kifogástalan asszonyokat választott. A nők általában rajongtak érte, ezzel azonban ? ellentétben bulvár legendákkal ? nem élt vissza" ? jegyezte meg Kele Judit.
Hogy milyen elemi erővel tör ki Berlinben a Lisztomania (a kifejezést a költő, Heinrich Heine találta ki), azt úgy ábrázolja a film archív anyagok segítségével, hogy Alfred Brendel, Cziffra György, Szvjatoszlav Richter, Mocsári Károly "játssza" a sztár virtuózt. "E rész csúcspontja a francia Phoenix együttes Lisztomania videója, a számért Emmy-díjat kaptak. Az intelligens rockzenészek sokat tanultak Liszttől".
A virtuóz évek után a film vége a termékeny weimari időszakot idézi fel, amikor Liszt azzá az újítóvá vált, amelyből máig él a világ ? emelte ki Kele Judit.
