Kilenc tévéfilm a filmszemle versenyprogramjában

(MTI) - Ferenczi Gábor rendezése, A barátkozás lehetőségei Bodor Ádám négy rövid írását adaptálja. Az író korábban így fogalmazott: "Ha létezik a prózában sajátos világ, amely nevemhez kötődik, ahhoz léptékben, hangulatban kétségkívül ez áll a legközelebb". Vitézy László A Hortobágy legendája című alkotása három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez. A rendezőt Móricz Zsigmond Komor ló című novellája, illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette két másik - az oroszok bejövetele és a kommunisták hatalomra kerülése idején játszódó - történet megfilmesítésére.

 

A nyugalom című tévéfilmet Vizi Mária rendezte. A történetben Weér Rebeka, az egykor szebb időket megélt színésznő és fia közös lakásban élnek. Az anya mellőzöttségéért lányát, Juditot teszi felelőssé, aki disszidált az országból. Valló Péter alkotása, a Castel Felice történetében nyolc magyar Ausztráliába utazik egy kivándorlókat szállító óceánjárón 1958 októberében. Négy férfi és négy nő veti minden reményét az ismeretlenbe. Az egy hónapig tartó út alatt közös pontot keresnek egymásban, szerelmesek lesznek, szimatolnak, mellébeszélnek, nevetnivalóan esendőek és kegyetlenek. Amikor kiderül, hogy nemcsak a saját múltjukat hozták magukkal, hanem egymásét is, egy régvolt gyilkosság nyomán megindul a hajtóvadászat... Dobray Györgynek Hús vétkek című tévéfilmje versenyez a szemlén. A tojáspingálások idején kegyetlen játék folyik a várandós riporternő mikrofonja előtt. Egy gátlástalan férfi és egy mindent elviselő nő játéka kicsit komikus, kicsit tragikus, leginkább tragikomikus.

 

Bereményi Géza 62 éves korában filmesítette meg egyik korai novelláját, a 22 évesen írt Irodalmat. A történet főszereplője egy húsz év körüli, írói pályára készülő fiatalember (Horváth Illés alakítja), aki anyjával (Nyakó Juli) és nagy betegségben hozzájuk került, halni készülő nagyanyjával (Törőcsik Mari) él egy lakásban. A főszereplő kitalálja, hogy egy kémről kéne írnia, aki Budapesten bujkál. Az írónak olykor vissza kell zökkennie a valóságba. Vagy a szomszéd szobában haldokló nagyanyja hívja kiabálva magához, hogy kéri az ebédjét, vagy az anyja érkezik haza a munkából. Időnként furcsa látogatók is beállítanak az utcáról, már ahogy az a hétköznapi életben lenni szokott. És miközben a novella cselekménye halad előre, az író abba sorra beleszövi hétköznapi élete szereplőit, ahogyan a képzelete diktálja.

 

Balogh Zsolt Kelj fel és járj... című munkája egy utazás története, Budapestről a határmenti falucskába. A kalandos utazás, a különös megbízatás a főhős életében az illúzió és a valóság furcsa találkozását eredményezi. Az eredeti mű, Grecsó Krisztián: Kelj fel, és járj! című novellája a hétköznapi hazugságokra, a már megszokottá vált emberi képmutatásra irányítja a figyelmet, az esendőség tükrében.

 

Török Ferenc Koccanás című tévéfilmje kietlen útkereszteződéshez vezet valahol Magyarországon, Kelet-Európában. A reggeli forgalomban nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar - és nem csak magyar - társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas házaspártól a fiatal szerelmesekig.

 

A Tűzvonalban című televíziós bűnügyi sorozat egyik epizódja, A pók hálójában szintén látható a szemle versenyprogramjában. Soós Péter és Pajer Róbert filmjében egy elrabolt heroinszállítmány kerül előtérbe, feltűnik egy marseille-i szál, és a nyomozásba bekapcsolódik a Nemzetbiztonsági Hivatal is.