(MTI) - A zsűrinek mintegy 130 kisjátékfilmből kellett kiválasztania a versenybe bekerülő 30-at. Pálos György kiemelte: a felhozatal ugyan az idén is színvonalas volt, azonban többször felvetődött benne, hogy egy külső kritikusi szem sokszor hasznos lehetett volna a filmek készítésekor. A fórumon a zsűri (amelynek harmadik tagja Balog Gábor operatőr-rendező) külön felvetésekre mondott értékelést a szemlén vetített kisjátékfilmekről.
Elismeréssel szóltak Dombrovszky Linda Csavargó című alkotásáról. Pálos György és Cs. Nagy Sándor a film sztoriját, dramaturgiai megoldásait, ritmusát, Balog Gábor a múlt és jelen közötti, szinte észrevehetetlen, érzékeny vándorlást emelte ki. Ízléses, jól sikerült filmnek minősítették Ujj Mészáros Károly Alena utazása című munkáját, amely egy külföldi tanulmányútra készülő szarajevói könyvelőnő történetét mutatja be. Jó kritikákat kapott Horváth Lili Napszúrás című alkotása egy nevelőintézetben kisbabát nevelő tizenhét éves nő és egy nevelőnő találkozásának története. A zsűri elnöke különösen az alkotók által alkalmazott késleltetés technikáját dicsérte.
Elnyerte a zsűri tetszését Perlmann Károly Vacsora című filmje, amely a 2006-os budapesti tüntetések "hátterében" egy kis tanyán játszódik, ahol senki sem veszi észre, hogy a ház ura eszméletlenül fekszik a disznóólban. Tetszett a zsűrinek Spáh Dávid Fordítva című alkotása (ennek ép és egészséges főszereplője kerekes székesek között vállal munkát); a film érdekessége, hogy nem széles-, hanem "hosszúvásznú", vagyis a jobb és bal oldalon látható fekete csík.
Felvetésekre reagálva Szeiler Péter Bevezetés az általános nyelvészetbe című alkotása ugyancsak egyértelműen pozitív visszajelzést kapott, emellett Szabó Juli és Lehoczky Tamás Macskásember 0, avagy az orosz montázsiskola hatása egy magyar macskára című kétperces kisjátékfilmjét, amelyben egy macska Eizensteinnek, a múlt század eleje orosz filmrendezőjének szemével nézi a világot, Cs. Nagy Sándor "jólesően pofátlannak" nevezte.
Balog Gábor kiemelte még, hogy Nemes Jeles László The Counterpart című műve (két barát sok év után újra találkozik), Can Togay Vonat című alkotása (egy kisfiú egy pályaudvaron figyeli az átrobogó vonatokat) és a már említett Csavargó képi megformálása visszaadta az állókép rangját és erejét.
