Koltai Világszáma Chicagóban

Film

(MTI) - A tengerentúlon Colossal Sensation! címmel vetített filmet naponta négyszer, két hétig láthatja a közönség a Wilmette Filmszínházban, amelynek igazgatója reméli, hogy a kedvező kritikák után és a "szájpropaganda" nyomán tovább is műsoron maradhat a magyar mozgókép - mondta el a rendező az MTI-nek a bemutató után.

Ebert kritikája ajánlólevélnek is felfogható - mondta, s hozzátette, a filmmel az utóbbi napokban a Maine állambeli Waterville-ben rendezett nemzetközi filmfesztiválon jártak, ahol "nagyon szerették" a nézők a filmet.

Koltai Róbert elmondta: egy ott elhangzott vélemény szerint amerikai szemmel nagyon jókor érkezett ez a film. Az első világháború után, amikor nagyon nagy szükség volt a nevetésre, jött Chaplin, a második világháború után táncos, zenés filmek készültek a felejtésre, elandalodásra. Most megint hosszú ideje tart már a háború Irakban, a harc a terrorizmus ellen. Ez a film az amerikaiaknak arról szól, hogy ha van szeretet meg összetartás, akkor újra lehet kezdeni, fel lehet kelni a földről. Ez az üzenete a filmben Dodó és Naftalin történetének - mondta a rendező, aki az egyik főszerepet is alakítja.

"A Világszám! Magyarország 20. századi történetét egy cirkuszi bohóc ikerpár szemén keresztül láttatja. Számukra, akárcsak minden magyar számára, ez az ünnep és az éhezés, a nosztalgia és a megbánás, a szenvedés és a győzelem története..." - írta Roger Ebert, a Chicago Sun-Times Pulitzer-díjas munkatársa, aki külön cikkben méltatta Koltai Róbert "bolondosan bájos" filmjét.

Mint a Történelem bohócszemmel című pénteki kritikájában fogalmazott: a film bővelkedik a 22-es csapdájára emlékeztető szürreális jelenetekben. Koltai nem helyezi hőseit a világ középpontjába. Ehelyett azt mutatja meg, miképpen tudnak életben maradni a "társadalmon kívül". Amihez értenek, az valójában az, ahogyan a kényszerhelyzetekben rögtönöznek.

Koltai Róbert hatodik rendezéséről Shelley Cameron, a Reel Movie Critic munkatársa azt írta, ez a sötét tónusú politikai komédia azokról az ellentmondásos és furcsa választásokról szól, amelyek az elnyomó rezsimek alatt élő egyszerű emberek számára nyílnak. A rendező keserédes megfigyelései egy már letűnt korszakról szólnak, amelynek a tanulságai azonban megmaradnak a jövő számára figyelmeztetésül.