Nem hálás a mai beszámoló, sem nagyon bírálni, sem nagyon dicsérni nem tudom egyik művet sem: ami végül is nem baj, mert három nézhető filmről van szó, amelyek be fogják vinni a nézőket a moziba, sőt, bent is fogják tartani őket, és ez nagy szó. Nem kell minden filmtől Oscar-díj esélyességet várni. Mindhárom alkotás professzionálisan van elkészítve, és jobbnál jobb színészi alakítások sorjáznak bennük, számomra ez külön ünnep. És még fényesebb az ünnep, amikor nagyszerű, de ritkán látható arcok tűnnek fel a filmvásznon, köztük néhány rég látott idősebb szereplő, és néhány, még sosem látott, ismeretlen fiatal. Ezen a Filmszemlén jutott mindkettőből bőven, szerencsére, ez igazi öröm. A korábban, Az emigráns kapcsán már dicsért, és ritkán látható Gyöngyössy Katalin és Bács Ferenc, Haumann Péter és Tordy Géza után ma Keres Emil és Földi Teri nagyszerű játékának tapsolhattunk őszintén a Konyec című filmben. Ugyancsak az elmúlt napokban dicsértem a rendezőket néhány fantasztikus külföldi színész szerepeltetéséért, és nem sápítoztam azon, hogy helyettük miért nem magyarokra osztották a szerepeket. Ma mégis megteszem ezt, a Lora címszereplője esetében. Nem értem Herendi Gábor döntését, legalább húsz pompás magyar fiatal színésznőt tudnék Lora szerepére, és ha szigorúan Lucia Brawley külső megjelenésénél maradunk, akkor is rögtön kézenfekvőnek látszik például Gryllus Dorka. Lucia Brawley-ban semmi extra tulajdonságot nem érzek, sem olyan rendkívüli tehetséget, ami indokolná, hogy nem magyar színésznő jutott a remek és hálás szerephez. De ez persze csak sajnálkozás, a rendező azt tesz és úgy választ, ahogy ő érzi lényegesnek filmjéhez. És ez a film jó, nekem a legjobban tetszik eddig Herendi Gábor filmjei közül, amivel sokat nem mondtam, mert ez harmadik filmje. A különösebben nem bonyolult és extra történetet az idősíkok kezelése teszi azzá, remek a tempó, nem ülnek le a jelenetek, folyamatosan ébren tartja a figyelmet, jók a helyzetek, a jellemek, a helyszínek, és szellemes a befejezés: az, hogy nem ad választ, hanem a néző dönt, ezúttal kimondottan szerencsés, ezzel elkerüli a giccs és a csalódás veszélyét is. Lora partnereként meggyőző a számomra ismeretlen Nagy Péter, hogy folytassam a cikk elején elkezdett sort, és ide tartozik Lázár Kati és Lukáts Andor is, akik néhány nagyszerű percet szereznek a nézőknek.
Férfiakt: Gálffi László és Szabó Dávid
Esztergályos Károly Férfiaktját némi szorongással vártam: a férfiszerelmet bemutató film könnyen csúszhatott volna az ízléstelen kategóriába, de nem tette. Középkorú, nős író (Gálffi László) beleszeret egy fiatal fiúba. Ez az alaphelyzet, és tekintettel a címre, a néző fel lehetett készülve a nyílt lapokra. Rendkívül mértéktartóan rendezett és fotózott volta miatt azonban az ízlés határain belül marad a mozi úgy, hogy közben több szálat is felvillant: az írói élménykeresés, az öregedés, a kiürülő régi - hagyományos - kapcsolatok kérdései mind felvetődnek, kissé didaktikusan citálva mindegyikhez a Halál Velencében párhuzamát, vagy Móricz Zsigmond idősebb kori nő-kérdéseit. Fordulatok ebben a filmben is adódnak, a mai élet további gondjait is jelezve, a fiatalok üres életét betöltő szex és drog motívumait sem feledve. Mégis, bizonytalan érzésemből, hogy milyen is ez a film - mert valahogy semmit nem érzek vele kapcsolatban - a színészek billentettek ki: Gálffi László nagyszerű és ízléses a nyilván nem könnyen vállalt szerepben, és hiteles a teljesen kezdő Szabó Dávid is, hogy a szintén jó alakítást nyújtó Kerekes Évával ismét a ritkábban látható jó színészek sorához érjek.
Konyec: Földi Teri és Keres Emil
KONYEC - Az utolsó csekk a pohárban plakátján, jellemző módon, Schell Judit látható, nyilvánvalóan vele, és nem az idős Keres Emillel akarják becsalogatni a nézőket a mozikba. Pedig a film főszereplője nem az ifjú páros: Schell-Schmied Zoltán kettőse, hanem a Keres-Földi Teri duó. És el is viszik hátukon az egész filmet, amiről hasonlókat mondhatok, mint a másik kettőről: jó rendezés, jó sztori, gördülékeny, fordulatos, érdekes, de tizenkettő egy tucat lenne mégis a remek ötlet az idős bandita-páros alakja és annak színészi megvalósítása nélkül. Itt, ahol a Viszkisnek drukkolt a fél ország, meggyőzően le lehet forgatni a népszerűvé, ország kedvencévé váló öreg bankrabló páros történetét. Szerethető film az eredmény, helyes fricskával a végén.
KONYEC filma, Konyec Filmszemle, A legfőbb eredményt abban látom, hogy az idén nem voltak szélsőséges alkotások, nem szekírozták a filmek a nézőket, nem ürítették ki a nézőtereket, hanem keményen vagy puhábban, de többnyire igényesen szórakoztattak. És főleg sok-sok jó színészt láttunk, hallottunk, újakat és régieket, magyarokat és külföldieket, kezdőket és rutinosakat. Köszönet érte a rendezőknek. Jöhet az eredményhirdetés.
