(MTI) - Mint mondta, talán az elmúlt csaknem ötven év munkáját értékelték a Kossuth-díjjal. A rendező az MTI-nek elmondta azt is: nem számított az elismerésre.
"Minden alkalommal meglepődöm. Végigdolgoztam egy életet, amelyből a munka érdekelt. Ha ezt elismerik, nagyon nagy öröm. Nem jár a fejemben, hogy most már engem ki kellene tüntetni" - tette hozzá.
Horváth Ádám 1957 óta a Magyar Televízió munkatársa, csaknem háromezer adást, műsort készített. Szinte minden műfajban dolgozik: készít híradót, dokumentumfilmet, riportot, televíziós drámát, zenés játékot, operát.
Emellett 1968-tól óraadó tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s büszke arra, hogy jó nevű filmrendezők, színészek, televíziós személyiségek tanultak nála. Horváth Ádámot 1970-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki.
A rendező jelenleg a Magyar Televízióban három éve futó sorozatot, az Életképeket forgatja. A televíziós tévéjátékok megszűnésének veszélye kapcsán úgy látja, hogy szükség lenne egy új forgatókönyvíró-generációra.
"Évtizedek óta a rendezők maguk írnak könyvet, és nem biztos, hogy a tehetségük és az írói képességük egybeesik. Fel kéne nevelni egy olyan rendező generációt, aki nem műsort lebonyolítani, hanem rendezni képes. Ezen kívül kell megfelelő anyagi bázis, valamint hajlandóság" - hangsúlyozta.
Horváth Ádám nevéhez fűződik többek között a Háry János (1962); a Zenélő órák (1964-67); A csengő (1966) ; az Énekóra (1966); a Bartók a zongoránál (1969); a Cédrus (1976); a Mire megvénülünk (1978); a Szabad, mint a madár (1971); az Otelló (1977); a Nyomozás (1982); a Széchenyi (1983) című mű, valamint a népszerű teleregény, a Szomszédok rendezése.
"Minden alkalommal meglepődöm. Végigdolgoztam egy életet, amelyből a munka érdekelt. Ha ezt elismerik, nagyon nagy öröm. Nem jár a fejemben, hogy most már engem ki kellene tüntetni" - tette hozzá.
Horváth Ádám 1957 óta a Magyar Televízió munkatársa, csaknem háromezer adást, műsort készített. Szinte minden műfajban dolgozik: készít híradót, dokumentumfilmet, riportot, televíziós drámát, zenés játékot, operát.
Emellett 1968-tól óraadó tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s büszke arra, hogy jó nevű filmrendezők, színészek, televíziós személyiségek tanultak nála. Horváth Ádámot 1970-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki.
A rendező jelenleg a Magyar Televízióban három éve futó sorozatot, az Életképeket forgatja. A televíziós tévéjátékok megszűnésének veszélye kapcsán úgy látja, hogy szükség lenne egy új forgatókönyvíró-generációra.
"Évtizedek óta a rendezők maguk írnak könyvet, és nem biztos, hogy a tehetségük és az írói képességük egybeesik. Fel kéne nevelni egy olyan rendező generációt, aki nem műsort lebonyolítani, hanem rendezni képes. Ezen kívül kell megfelelő anyagi bázis, valamint hajlandóság" - hangsúlyozta.
Horváth Ádám nevéhez fűződik többek között a Háry János (1962); a Zenélő órák (1964-67); A csengő (1966) ; az Énekóra (1966); a Bartók a zongoránál (1969); a Cédrus (1976); a Mire megvénülünk (1978); a Szabad, mint a madár (1971); az Otelló (1977); a Nyomozás (1982); a Széchenyi (1983) című mű, valamint a népszerű teleregény, a Szomszédok rendezése.
