(MTI) - A dokumentumfilmben Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítója - aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút - elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.
Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott. Nagy Imréről azt mondja, "megérdemelte a sorsát".
Skrabski Fruzsina és Novák Tamás
A filmet - amelyet a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készített - várhatóan az Uránia Filmszínház is műsorra tűzi, miután Biszku Béla lányai szerdán, az alkotás megtekintése után hozzájárultak ehhez.
A dokumentumfilmet szerda este több alkalommal levetítették a budapesti Menta teraszon. A szórakozóhelyen egyszerre több helyen folyt a vetítés. A film iránt nagy az érdeklődés, a vetítőhelyek zsúfolásig megteltek, és az utcán is mintegy kétszázan várakoztak arra, hogy bejussanak.
Novák Tamás, a film rendezője elmondta, hogy Biszku Béla lányai szerda délután két órakor nézték meg a filmet, majd úgy döntöttek: nem akadályozzák meg a bemutatását. Ezt előzőleg az Uránia Filmszínház azért hárította el, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
A Bűn és büntetlenségről az elmúlt hetekben jogi és politikai vita bontakozott ki, az alkotók ugyanis eredetileg azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdeznék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet.
Novák Tamás elmondása szerint a politikus ezután először hozzájárult a dokumentumfilm elkészültéhez, majd telefonon értesítette az általa csirkefogóknak nevezett alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.
