Az első, 1929-es Oscar-díj átadása óta a nagyhatású filmes esemény fesztiválszerű rendezvénysorozattá nőtte ki magát. Az Amerikai Filmakadémia Los Angeles mellett New Yorkban és Chicagóban is rendez hivatalos Oscar-partykat, emellett a nominált filmeket a gála előtti héten újranézheti a szakmai és az érdeklődő közönség a Los Angeles-i vetítéseken. Az Akadémia lehetőséget ad a jelölteknek, hogy ünnepi szimpóziumokon osszák meg gondolataikat munkáikról és a filmkészítés során szerzett érdekes történeteikbe beavassák a közönséget.
Helyi idő szerint március 3-án este fél nyolckor kezdődött és késő estébe nyúlt a dokumentumfilm kategória jelöltjeinek estje az Akadémia hivatalos mozijában, a Samuel Goldwyn Theaterben. A mintegy 150 nevezett filmből a bizottság ebben a kategóriában 2010-ben összesen tíz dokumentumfilmet jelölt; ötöt rövid, ötöt pedig hosszú dokumentumfilm kategóriában.
Mindkét válogatásba bekerült egy-egy európai rendező által készített munka is; a dán Anders Ostergard Burma VJ, illetve a lengyel Bartek Konopka Rabbit Á La Berlin című filmje kapott jelölést. Konopka szimbolikus eszközökkel dolgozó alkotása az egy nap alatt felépülő, egymástól családokat elszakító berlini fal történetén keresztül láttatja a kelet-európai létezés, a bezártság évtizedeit, miközben látszólag a Berlin környéki vadnyulak - emberek által megzavart - életéről szól.
A rövid dokumentumfilmek kategória többi alkotása közül kettő foglalkozik amerikai témával. A válság aktuális témát szolgáltatott Steven Bognar és Julia Reichert rendezőknek a General Motors ohiói gyárának bezárásával (The Last Truck: Closig of a GM Plant), akik felismerve a téma szomorú aktualitását, kamerát ragadva egy nap alatt forgatták le az Oscarra jelölt filmet. A másik film (The Last Campaign of Governor Booth Garden) az egykor ünnepelt és ma Parkinson-kórral küzdő kormányzó, Booth Gardener megrázó mindennapjait és öregkori gondolatait fedi fel. Bár a kormányzó már beszélni is alig tud, mindenki nagy meglepetésére részt vesz a szombati gálán. Jon Alpert munkája Kínában dokumentálja a több száz gyermek halálát okozó, rosszul épített iskolaépületek romjait. Roger Ross Williams megható filmje pedig egy súlyosan mozgáskorlátozott testbe zárt fiatal zimbabwei nő szárnyaló énektudását és kreativitást mutatja be.
A hosszú dokumentumfilmek között egyes szakértők Louie Psihoyos filmjét, a japán delfinmészárlásról rejtett kamerával készített, The Cove-ot tartják Oscar-esélyesnek. A Food.Inc, Robert Kenner munkája már jóval az Oscar-jelölés előtt nagy rajongótábort szerzett magának Amerika-szerte. A dokumentumfilm leleplezi és talán el is túlozza kissé az élelmiszergyártó cégek, a húsfeldolgozó üzemek, az ipari méretű gazdaságok munkáját. A biotáplálkozás virágkorában élő és azt éltető amerikai társadalom számára ez a dokumentumfilm egyfajta megerősítés, de talán kevés a szobor elnyeréséhez. A rendező tegnap este megvallotta, bár naponta legalább huszonöt olyan e-mailt kap, melyben nézői megfogadják, többé nem esznek húst, ő maga nem vált vegetáriánussá.
A mexikói társadalom új generációjának kivándorlási szándékával, kétségbeesett gyerekek USA-ba szökésével foglalkozott Rebecca Camissa, amikor kiváló operatőrével leforgatta a Which Way Home című akotását. Versenyben van továbbá Judith Ehrlich Daniel Ellsbergről szóló, The Most Dangerous Man in America című munkája is. Ellsberg jelenlétével megtisztelte a tegnap esti eseményt is.
Az estet a kétszeres Oscar-díjas dokumentumfilm-rendezőnő, Barbara Kopple moderálta.
