(MTI) - A harminchat perces film az indiai bharatpuri maharadzsa egykori vadászterületét mutatja be, amely száz év alatt a madarak birodalma lett.
A Fiar Sándor geográfus, természetfilmes vezette zsűri verseny-kategóriánként külön díjazta az amatőr és a professzionális alkotókat.
A növények és állatok életét bemutató filmek közül a legjobb profi alkotásnak a termeszetfilm.hu csapatának a Hangyák mindent tudnak című filmjét választották, míg az amatőrök között ? a kategória első helyét tavaly is megszerző ? Török Béla Darázs-sirató című munkája nyert.
A világ tájait bemutató alkotások közül Kotnyek István A Mester időnként átfesti tájait című munkája lett a legjobb amatőr alkotás. A profik között Karácsony Sándor ? Ványi Róbert Biharország ? madárvonulás címet viselő alkotása nyert.
Az etűdök között a legjobb professzionális filmnek Kovács Béla Csendélet (nagymama gyümölcsöstálja) című munkáját találta a zsűri, az amatőrök között pedig Markó Dániel lett az első Papó című filmjével.
A vadászkultúrát bemutató alkotások között egy összevont díjat osztott ki a zsűri, ezt Szabó Attila A szent hegy című munkájáért vehette át.
Életmód és környezetvédelem kategóriában Ketten egy fészekben című alkotásáért a profik között Pálfi Szabolcsot, az amatőrök között pedig A Kacna-barlang ? a Karszt mélyén címet viselő filmjéért Ádám Bencét díjazták.
A máig egyetlen hazai szervezésű természetfilm-fesztiválon - melyet 2005 óta rendeznek meg a Csongrád megyei Pusztaszeren - idén ötvenöt amatőr és profi filmes kilencvenegy 2007 után készült alkotását vetítették le az Árpád-major fűszercsarnokában. Az alkotók ? akik között minden eddiginél több határon túli magyar filmes volt ? a legtöbb, mintegy harminc művet az etűd kategóriába nevezték.
A korábbi esztendőkhöz hasonlóan - amikor több alkotás is született a tiszavirágzásról, a hódtelepítésekről vagy korábban a darvakról - idén is volt kedvence a természetfilmeseknek, akik közül többen is a keresztes viperát mutatták be.
