Az IIPA, a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség független szervezetként minden évben helyzetjelentést küld az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, mely egyben ajánlásokat is tartalmaz. Az általuk vázolt kép befolyásolja az egyes országok részvételét a szellemi tulajdonvédelmet igénylő iparágakban, nem is beszélve a film-, zene-, szoftver- és médiaiparról. Magyarország évek óta, javulás nélkül a "megfigyeltek listáján" található, és a 2009. február 17-én közzétett idei "SPECIAL 301" jelentés tanúsága szerint 2009-ben sem lesz ez másként.
Az IIPA "SPECIAL 301" jelentése 48 országot vizsgálva minden évben körbejárja a szellemi tulajdon elleni jogsértések kérdéskörét, elemzi, hogy milyen intézkedések és reformok lennének szükségesek a kalózok elleni küzdelemben, illetve alapvető piaci korlátozások bevezetésére tesz javaslatot. Az idei jelentésben a legnagyobb hangsúlyt az online lehetőségek teremtette kihívások kapták.
Az IIPA idén 13 országot helyezett a kalózkodás szempontjából "kiemelten megfigyeltek listájára": Argentínát, Bruneit, Kanadát, Chilét, Egyiptomot, Indiát, Indonéziát, Mexikót, Pakisztánt, Kínát, a Fülöp-szigeteket, Oroszországot és Thaiföldet.
Az IIPA javaslata alapján az alábbi 24 ország, és mellettük Magyarország található a "megfigyeltek listáján": Belorusszia, Brazília, Bulgária, Costa Rica, Görögország, Izrael, Olaszország, Kazahsztán, Kuvait, Libanon, Malajzia, Peru, Lengyelország, Románia, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Tadzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnam.
Külön említést érdemel kilenc ország, nevezetesen Azerbajdzsán, Banglades, Kolumbia, Hongkong, Japán, Jordánia, Nigéria, Svájc és Tajvan. A jelentés szerint a kalózkodás mértéke Paraguayban a leglesújtóbb.
Magyarország kapcsán a "SPECIAL 301" rámutat, hogy sem a fogyasztók, sem a törvényhozók nem támogatják teljes mértékben a jogvédelem ügyét, ugyanakkor megemlíti, hogy az elmúlt évben a jogvédők és a joggyakorlók továbbra is együttműködtek a kalózok elleni küzdelemben.
A rendőrök, a vámosok, az ügyészek és a bírák szellemi-jogvédelmi oktatásban részesültek, ám a rendőrség, bár alapvetően jó munkát végzett az internetes bűnözők lefülelése terén, sajnos nem rendelkezik elég fejlett technikai bázissal ahhoz, hogy ezt a súlyos problémát megfelelő módon kezelni tudja.
A jelentés úgy látja, hogy hazánkban az ügyészek és a bírák még mindig nem tekintik igazán súlyos bűnnek a szellemi jog megsértését, s az effajta ügyekben meghozott ítéletek nem elég elrettentő erejűek. A jogvédők köztük az ASVA, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány abban reménykednek, hogy a kormány által 2008-ban létrehozott új Hamisítás Elleni Nemzeti Testület jelentős eredményeket mutat majd fel 2009-ben, s így Magyarországon mind az internetes, mind a "piaci" kalózkodás csökkenő tendenciát mutat majd.
