Az interaktív mozizás alapjait 1966-67-ben egy csehszlovák kutatócsoport fektette le a Kinoautomat (Moziautomata) elnevezésű szerkezetével, melyet első alkalommal az 1967-es Montreali Világkiállításon mutattak be hatalmas sikerrel.
Az Egy férfi és a háza című filmben a boldogtalan Novák úr (a karaktert az ismert cseh színész, Miroslav Hornicek alakította) életét követhetjük figyelemmel, aki egy sor morális dilemmával találja szembe magát. A speciálisan kialakított székekben ülve a 127 néző egy piros vagy zöld gomb megnyomásával tudta befolyásolni - bizonyos kulcsfontosságú pillanatokban - a történet alakulását. A többségi vélemény a gépésztermen keresztül "érvényesült". A Kinoautomat karrierje azonban hamarosan leáldozott, a hollywoodi filmstúdiók érdeklődését is elnyerő technológia feledésbe merült.
Az Ok-okozat című produkció a modern technológia adta lehetőségekkel élve eleveníti meg a Kinoautomat szellemiségét. A Dr. Chris Hales és Teijo Pellinen kutatási munkája nyomán összeállított közel 75 perces program nyolc-kilenc különböző rövidfilmből áll, mindegyik más interakciós mechanizmusra épül. A produkció nem csupán egy mozgalmas vetítés, hanem a nézők együttműködésével alakuló, közösségi performansz is.
A Párhuzamosok találkozása tizenöt, különböző művészeti formátumokban készülő, egyestés esemény láncolatából áll. A sorozat egyes fejezetei az Impex - Kortárs Művészeti Szolgáltató gondozásában ősszel megjelenő könyv felvezetéseként, így a kiadványban feldolgozott témák kötetlen hangvételű, performatív megközelítéseként szolgálnak.
