Anthony Minghella rendezői pályafutását a színházban és a tévénél kezdte, nagyjátékfilmes bemutatkozása az 1991-es Szívből, igazán című misztikus romantikus dráma volt Juliet Stevenson és Alan Rickman főszereplésével. A mű nemcsak forgatókönyvírói BAFTA-díjat hozott a rendezőnek, de egyben el is indította mozis karrierjét.
1993-ban következett egy független romantikus film, a Mr. Wonderful, de az igazi nagy áttörést három évvel később Az angol beteg megrendezése hozta el pályáján. Michael Ondaatje regényének adaptálásával Minghella 1997-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat, a film maga pedig összesen kilencet nyert az arany szobrocskákból. A nagyszabású filmeposz meglepetésre anyagilag is sikert hozott: 78 millió dolláros jegybevételt ért el csak az Egyesült Államokban (a film 27 millió dollárból készült).
A rendező 1999-ben újabb sikerrel folytatta: a sötét hangulatú A tehetséges Mr. Ripley Patricia Highsmith regényén alapult, és egy csapásra meghozta a nemzetközi hírnevet a film egyik főszerepét játszó Jude Law-nak. A korábbi műveihez hasonlóan nagyszabású Hidegheggyel 2003-ban Minghellának már nem sikerült megismételnie a korábbi hatalmas sikereket, így 2006-ban az eddigieknél jóval kisebb volumenű de nem kevésbé jól sikerült művel jelentkezett, a Bűnös viszonyok hétköznapi drámájával.
2000-től kezdődően a rendező-forgatókönyvíró producerként is elkezdett tevékenykedni: ő volt a producere többek közt A csendes amerikai, A tolmács és a Michael Clayton című alkotásoknak.
Anthony Minghella rendező-forgatókönyvíró-producert szintén a szórakoztatóiparban dolgozó testvérei, Dominic és Edana Minghella, két másik nővére, felesége, Carolyn Choa koreográfus és két gyermeke, Max és Hannah gyászolják.
