A Claude Langmann néven munkásosztálybeli szülők gyermekeként Párizsban született Berri mozis karrierjét színészként kezdte, de később feladta színészi pályáját, hogy rövidfilmek készítésére koncentrálhasson.
A francia film "keresztapjaként" ismert művész a legjobb gall színészek több generációjával is dolgozott együtt, és az Oscar-díjat is elnyerte 1962-es rövidfilmjéért, a Le poulet-ért. Legismertebb munkája a két részből álló, Provence-ban játszódó családi saga, A Paradicsom..., ...és a Pokol.
A múlt évben Claude Berri is részt vett a producerek egyikeként a rekorddöntő vígjáték, a Bienvenue Chez Les Ch'tis munkálataiban ez az alkotás lett a francia filmtörténet eddigi legjövedelmezőbb filmje (a mű sikerének híre Hollywoodot is elérte, ahol hamarosan Welcome to the Sticks címmel készítenek remake-et belőle).
A neves filmest az elmúlt szombaton vitték be egy párizsi kórházba, a Salpetriere neurológiai központjába, később itt hunyt el. Berri először 2006-ban kapott agyvérzést, azóta sokat betegeskedett. Nicholas Sarkozy francia elnök "legendásnak" nevezte, mikor megemlékezett róla. "Berri volt generációjának egyik legtehetségesebb producere és rendezője" mondta még róla a politikus, aki a francia film leglegendásabb figurájaként jellemezte a filmest.
Halála előtt a filmes huszadik nagyjátékfilmje rendezésén dolgozott, egy Tresor című vígjátékon. Legutóbbi rendezése, ami eljutott a magyar nézőkhöz, az Egyedül nem megy volt Audrey Tautou és Guillaume Canet főszereplésével, míg utolsó produceri munkáinak egyikével, A kuszkusz titkával február 5-től találkozhatunk a hazai filmszínházakban.
