Egész eddig Ollie Johnston volt az utolsó nagy túlélője annak az elit csapatnak, melyet a Disney úttörő animátorai alkottak kilencen. A "kilenc nagy öreg" egyikeként az animációs filmes olyan klasszikusok megalkotásában vett részt, mint a Hófehérke és a hét törpe, a Pinokkió vagy a Pán Péter.
Johnston a Los Angeles-i Chouinard Art Institute-nál tanult, majd 1935-ben felvételt nyert az akkoriban alakuló Disney Stúdióhoz, ahol eleinte Mickey egeres és Pluto kutyás animációs rövidfilmeken dolgozott.
Első nagyjátékfilmes animációja a Hófehérke és a hét törpe volt 1937-ben, majd olyan Disney-klasszikusok megalkotásában vett részt, mint a Fantázia, a Hamupipőke, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika vagy A dzsungel könyve.
Az egyik leghíresebb jelenet, ami Ollie Johnston nevéhez köthető, Bambi édesanyjának szívbemarkoló haldoklási képsora, miután a vadász lelövi. A rajzfilmes 1978. januárjában nyugdíjba vonult onnan kezdve írással, tanítással és konzultációval töltötte idejét.
Johnston 1989-ben elnyert egy Disney Legends Award nevű díjat, 2003-ban pedig az Amerikai Filmakadémia is tisztelgett előtte. 2005-ben megkapta az Egyesült Államok kormánya által művészeknek adható legmagasabb kitüntetést, a National Medal of Artsot, amit addig egy animációs filmes sem tudhatott magáénak.
"Ollie egy csodálatos művészgeneráció tagja volt, egyike (rajzfilmes) művészetünk igazi úttörőinek" emlékezett az alkotóra Roy Disney, Walt Disney unokaöccse. Ollie Johnston Washington államban halt meg, két fia, Ken és Rick gyászolja.
