Scofield szerdán halt meg, egy dél-angliai otthonának közelében fekvő kórházban. Leukémiában szenvedett.
Paul Scofield színészi pályáját a színpadon kezdte: legnagyobb sikereit Shakespeare-drámákban aratta ezzel egyenesen Laurence Olivier vetélytársává vált. A színész filmezni az ötvenes-hatvanas években kezdett el. Első komolyabb szerepét John Frankenheimer filmjében, A vonatban alakította.
Mindössze három filmmel a háta mögött megkapta Sir Thomas More szerepét az Egy ember az örökkévalóságnak című műben alakításáért a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat nyerte el 1967-ben (a film összesen hat Oscart kapott).
Sikere ellenére Scofield ezután inkább színházban vállalt munkát, és csak alkalmanként tett kirándulást a mozi területére akkor is elsősorban színpadi művek adaptációjában jelent meg, például a Lear királyban, a Kényes egyensúly című Edward Albee-adaptációban Katharine Hepburn oldalán, a Kenneth Branagh-féle V. Henrikben vagy Franco Zeffirelli Hamletjében Mel Gibson mellett.
1995-ben ismét Oscarra jelölték Robert Redford filmjében, a Kvíz show-ban nyújtott alakításáért. Utolsó komolyabb szerepét az 1996-os A salemi boszorkányokban formálta meg, amely meghozta számára harmadik BAFTA-díját.
Scofieldet felesége, a szintén színész Joy Parker akivel 1943 óta élt boldog házasságban és két közös gyermekük, Martin és Sarah gyászolja.
