Johnson tehetségét olyan filmekben bontakoztatta ki, mint a 30 másodperc Tokió fölött, az 1954-es, Edward Dmytryk-féle Zendülés a Caine hadihajón vagy az Amikor utoljára láttam Párizst.
Az MGM stúdiónál forgatott munkáiban olyan sztárokkal játszott együtt, mint Esther Williams, June Allyson vagy Elizabeth Taylor. Az 1916-ban Newportban, Rhode Islanden született Johnson magas, jóképű férfi volt, és legtöbbször a "tipikus amerikai srác" figuráját formálta meg.
A színész sokoldalú tehetség volt, játszott komédiákban (Enyém, tied, miénk), filmdrámákban (Az élet komédiája, Madame Curie, Dover fehér sziklái), háborús filmekben (Csatatér, Sasok London felett), akciófilmekben (Tigris akció, Az elnök elrablása) és musicalekben (Csókos tengerész, Brigadoon titka) is. Idős korában szerepelt Woody Allen Kairó bíbor rózsája című filmjében is.
A "the non-singing Sinatra" ("a nem éneklő Sinatra") becenévre hallgató Van Johnson hosszú élete során csak egyszer nősült meg: 1947-ben feleségül vette Eve Wynnt. Házasságukból egy Shuyler nevű lány született, de a nász csak 13 évig tartott. A színész több alkalommal úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy volt feleségének Hollywood történetének legcsúnyább válását köszönheti.
Van Johnson filmes munkái mellett szerepelt tévésorozatokban (Fantasy Island, Gyilkos sorok) és színdarabokban (a nyolcvanas években az Őrült nők ketrecében játszott a Broadway-n), ezenkívül próbálkozott festészettel is.
