A szaklap történetében a film és a társművészetek közötti kapcsolódási pontokat feltérképező összeállítások sorában a festészet és a fotóművészet után (lásd a Metropolis 1997/őszi, illetve 2003/1. számait) most az építészeté a főszerep.
Építészet és filmművészet viszonyában a folyóirat szerkesztői szerint három alapvetület adódik. Mindenekelőtt összefűzheti a két művészetet a tér közös fogalma, mellyel mindkét területnek kezdenie kell valamit. Másod- és harmadrészt pedig annak a kölcsönhatásnak két oldala jelentkezik, ami építészet és filmművészet között bontakozik ki, ahogyan a két közeg befolyással van egymásra. Vagyis egyfelől vizsgálható az építészet hatása a filmművészetre (ideértve az épített terek megjelenését a filmekben, illetve általánosabban az építészet filmi reprezentációját), másfelől szintén felvethető a film visszahatása az építészetre.
A legfrissebb Metropolisban olvashatjuk Gabrielle Esperdy A neveléstől a fogyasztásig Építészet és design az 1930-as évek hollywoodi filmjeiben, Mitchell Schwarzer Felemésztő közeg Architektúra Michelangelo Antonioni filmjeiben, Bridget Elliott és Anthony Purdy Hús a csontokon Az építészet mint allegória, Andrew Burke Konkrét egyetemesség Toronyházak, építészeti modernizmus és realizmus a kortárs brit filmben és Boris Groys Filmek a múzeumban című tanulmányát.
A Metropolis megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és art mozikban. A még kapható régebbi számokról és az előfizetés feltételeiről bővebb információ a szakfolyóirat honlapján, a www.metropolis.org.hu címen található.
