Mesélnek a tetoválások

Film

Ha valami, hát az bizton kijelenthető Hollywood új sztárrendezőjéről, Zack Snyderről hogy nagyon ért ahhoz, hogyan kell valamit szemkápráztatóan megcsinálni. A neves londoni Heatherlies School padjait is koptató direktor ugyan eddig csak két filmmel jelentkezett, de a maga nemében mindkettő átlagon felüli produkció.

Snyder a 2004-es Holtak hajnalában nem végzett rossz munkát. Elhagyta elődje, George A. Romero kritikai attitűdjét, helyette modern körülményekhez igazított pár "apróságot". Zombijai gyorsabbak lettek, mint valaha, ezzel is megfelelve a mai kor követelményeinek (28 nappal később, A kaptár). Futnak és nem esetlenül mozognak. Ahol Romero cammogó hullái nevetésre fakasztottak, ott Snyder alakjai sikolyt kényszerítenek ki a nézőből. A számtalan irracionális mozzanat ellenére (amiket persze teljesen értelmetlen számon kérni egy horrorfilmtől), a film bölcsen elkerüli azokat a pillanatokat, amik más, hasonló zsánerű mozikban annyira bosszantóak. Feszesre szabott, adrenalin pumpáló horrormozit készített, ami nem űz bohócot sem saját magából, sem a nagy elődből. Talán még a kalapot is megemeli előtte, és mélyen meghajol.

Az előbbinél sokkal nagyobbat durrant a tavalyi 300, mellyel a rendező igazi stílusbravúrt vitt véghez: egy ősi mítoszt alaposan átöltöztetett, a mai videójáték-kultúrához adaptált. A már-már szürreális vizualitás, túlstilizáltság, freskószerű képek segítségével az év egyik legizgalmasabb produkcióját gyártotta le, mellyel kapcsolatban nem az a kérdés, hogyan engedhető meg ilyen nagy mértékű elrugaszkodás a történelmi hűségtől (nem beszélve még számos -egyébként vállalt- fogyatékosságról), sokkal inkább az, meddig döngölhető a néző a padlóba ilyen intenzív képek által?!

Ilyen előzmények után senkit sem érhetett meglepetésként, hogy a tengerentúlon Snyder-re olyan alkotásokat bíznak ezentúl, ahol még jobban kiélheti képzeleterejét. Így landolhatott nála Alan Moore Watchmen-je, nemrég pedig Ray Bradbury 1969-ben már egyszer filmre vitt Tetovált embere. Az 1951-ben íródott mű 18 rövid sci-fi történetet tartalmaz, melyek mindegyike az emberiség természetével, annak a modern technikához való viszonyával foglalkozik, nem túl sok széppel kecsegtetve az olvasót. A 87. születésnapját nemrég ünneplő írózseni egy misztikus alakkal mesélteti el a sztorikat. A narrátor testét tetoválások tucatjai fedik. Mindegyik illusztráció egy-egy mesét rejt, melyeket egy jövőből érkezett nő készített mintegy figyelmeztetésként.

A Variety szerint Snyder alkotása ugyan felhasználja Bradbury nagyszerű művét, elsősorban mégis a már említett, Jack Smight rendezte produkcióra támaszkodik. A remake forgatókönyvét a jelenleg a Watchmen-en dolgozó Alex Tse írja. A csapatot produceri minőségében az a Frank Darabont (A remény rabjai, Stephen King: Halálsoron) is erősíti, aki mostanában egy másik Bradbury darab, a világhírű Fahrenheit 451 újrafeldolgozásával van elfoglalva. Egyes pletykák szerint Guy Montag szerepét Tom Hanks alakítaná.