Az összeállítás az animációs film általános bemutatását tűzte ki célul. Noha az animációs film különböző fajtái a kezdetektől a mai napig töretlenül népszerűek, az animációs film mégis sokáig a filmtudomány mostohán kezelt területe volt. Az utóbbi években azonban megélénkült az érdeklődés az animációs film iránt, és megszaporodott a vele érdemben foglalkozó tudományos munkák száma ? ezekből nyújt a Metropolis ízelítőt.
Az összeállításban szereplő tanulmányok többek közt olyan jelenségeket vesznek szemügyre, mint az animációs film tanulmányozásának elméleti problémái, az animációs filmekre jellemző sajátos térhasználat, az élőszereplős és az animációs film keveredése és átmeneti esetei, valamint a rajzfilmek mozgásábrázolása. Az összeállítást az animációs film kiemelkedő értékeit és fontos alkotásait feltüntető annotált filmográfia és válogatott bibliográfia zárja.
Konkrétan pedig a következő tanulmányokat találjuk a szakfolyóirat animációs filmes számában: Andrew Darley-tól a Vitaalap. Gondolatok az animáció tanulmányozásáról, A tér újjáélesztése, Aylish Wood írása, A rajzfilmstílus helyes és helytelen alkalmazása az animációban Leslie Bishkótól, illetve Varga Zoltán munkája, a Határtörlések. Az élőszereplős és az animációs film keveredése és átmeneti formái. Az animációs film lapbemutatóját egyébként (mint arról korábban már beszámoltunk) a Metropolis június 30-án tartotta a budapesti Tranzit Art Caféban.
A Metropolis megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és az art mozikban. A még kapható régebbi számokról és az előfizetés feltételeiről bővebb információ a szaklap honlapján található: www.metropolis.org.hu.
