1968-ban történt: "A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség szerződést kötött a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetével a gyors atomreaktorok továbbfejlesztéséhez szükséges neutronfizikai adatok meghatározására." "Belépett Magyarországon a televízió hatodik adásnapja - mostantól csupán hétfőn van adásszünet. Az új adásnapon indul a Péntek esti tévészínház, ekkor zajlanak le a legjelentősebb zenei vagy irodalmi fejtörők, vetélkedők, különféle politikai dokumentumműsorok, s ekkor jelentkezik a Kék fény című, hazai bűnügyeket dokumentumszerűen feldolgozó sorozat."
"Nagyszabású háborúellenes nőtüntetés volt Washingtonban. Több mint 5000 nő követelte a vietnami háború haladéktalan befejezését."
Az érdekes adatokat a PTA történészei által összeállított http://1968ev.hu honlapról vettem, ahol a túlzott jelentéssel bíró év napra lebontott kronológiája található. Itt követhetők nyomon az emlékév eseményei is a fotókiállításoktól a rockzenei koncerteken át az előadásokig. Hippi nagymamák, hippi unokák figyelem, az idős korosztály és az ifjúság önazonosságának megtalálásában nemcsak a könnyű zenének van komoly szerepe, hanem például a filmeknek is. Az Anno Filmklub vetítésein olyan alkotások láthatók, amelyeken keresztül látni és láttatni lehet 1968 lényegét, sőt heves vitákat válthat ki Makavejev vagy Magyar Dezső egy-egy kapcsolódó alkotása, akárcsak az egész 1968 jelenség értelmezése a mai napig.
Glauber Rocha brazil filmrendező A föld transzban című alkotása már a negyedik alkalom volt Kovács András Falak című nyitófilmjén, Godard Week-endjén és Passolini Teorémáján túl. Abban mindenképpen első, hogy semmi köze az európai 1968-hoz, hiszen Latin-Amerikában akkor is minden másképp zajlott. Brazília egyes teoretikusai szuperhatalmat álmodtak, mások a lakossága alultápláltságáról és analfabétizmusáról írtak aggasztó szociológiai tanulmányokat. Rocha a cinema novo, a brazil új-film vezéralaka, filmje egy lázálomszerű vitairat a független értelmiségiek és a népi mozgalmak melletti elköteleződés bonyolult mechanizmusairól. Egyben üzenet is a jelenbe, hiszen idegesítő, egyszerű szimbolikája és egyszerű filmes megoldásai mellett nagyon aktuálisan talál bele a mai magyar, akár, ahogy a vásznon, magát baloldalinak mondó intelligencia dilemmáiba.
"Vajon nem kerül-e szembe a nép hatalmáért harcoló értelmiségi magával a néppel? Nem kompromittálódik-e szükségképpen minden populáris mozgalom, amint hatalomra kerül? Lehet-e változtatni a demokrácia eszközeivel a konzervatív ideológiát hirdető politikusok és a gyarmatosító nagytőke összefonódására alapozott kizsákmányolás rendszerén?" Úgy tűnik, negyven éve nem különböznek a politikára érzékeny értelmiség nagy, önmarcangoló gondolatai. Furcsa, de a nagy földrajzi távolság ellenére olyan, mintha ez a film hatott volna a magyar filmrendezőkre és akár a szavalókórusok karmestereire is, holott annak idején mindössze két hétig vetítették nálunk (a plakátja talán még fellelhető a PTA épületében valahol). Egyébként meg a filmes újhullám is végigsöpört a világon és a hasonló szimbolika nyilván ennek is köszönhető. A végén elbukik az értelmiségi hős persze, és semmi nem változik, ami ránk nézve nem túl biztató, igaz, a klub létszáma aránytalanul kicsi ahhoz, hogy apátiába süllyedjen a haza.
Kerekes György történész olyan érdekes történelmi momentumokat mesél Dél-Amerikáról a film után, hogy az felvidítja a vetítés végén ott maradt, céltalan, jövőképtelen, tizenöt fős hallgatóságot is. Puccsokról, az amerikai hadsereg által segített diktatúrákról, demokratikus választásokról mesél az egyre különlegesebb színben feltűnő földrészről, amelynek a történelmét húsz évig kutatta. Az Eszmeáramlatok Latin-Amerikában című, általa is szerkesztett könyvből kapunk egy kis ízelítőt. Kubától Chiléig (ilyen címmel a Kossuth Kiadónál jelent meg saját kötete) végigvesszük a történelmi jelentőségű változásokat. A történelem tükre azért el tud bagatellizálni és nagyon jelentőssé is tud tenni dolgokat. Megragadott például az a mondata, hogy a rendszerváltás előtt (amikor még nem utazhattunk), mennyivel nagyobb volt a nyitottság a részünkről Latin-Amerika felé. Rengeteg példányban adták el Kerekes György könyveit. Aztán a változások után befelé forduló ország lettünk, úgyhogy bíznunk kell abban, hogy eljönnek az új hatvannyolcasok.
