 |
(MTI) - "Emlékszik, Milan Kundera megírta könyvét a lét elviselhetetlen könnyűségéről? Mi csak meg akartuk mutatni önöknek a lét nehézségét" - idézte a szerző, Nicolas Rapold a magyar rendezőnek az októberi New York-i Filmfesztivál idején A torinói lóról adott interjúját.
"Az ember ugyanazt teszi minden nap, de minden nap más egy kicsit és az élet egyre gyengül és végül eltűnik. Ez az, amit ez a film bemutat" - mondta Tarr Béla októberben az Avery Fisher Hallban.
Rapold méltatta Tarr munkásságát, a rendező utolsó filmjét és ismertette több alkotótársának vallomását. A szerző szerint Tarr a napi túlélés ismétlődésének és a lemorzsolódásnak erőteljes bemutatásával egyben azt a saját, arra irányuló erőfeszítését is tükrözi, hogy elkerülje azt a sorsot, amitől félt, hogy filmkészítőként várni fog rá: azt, hogy ismételni fogja önmagát. Felidézte, hogy az 56 éves rendező az őt ünneplő New York-i közönség előtt megismételte, amit a Berlini Filmfesztiválon mondott, miután elnyerte az Ezüstmedvét, vagyis azt, hogy A torinói ló az utolsó film, amit rendezett.
Noha filmrendezők némelyike, miként Steven Soderberg is, arról ismert, hogy bejelenti visszavonulását, és aztán tovább dolgozik, A torinói ló forgatókönyvírója, Krasznahorkai László elismert regényíró úgy fogalmazott, van rá ok elhinni, hogy a rendező valóban távozik. "A torinói ló olyan film, amely után nehéz egy következőt csinálni. Közvetlenül az apokalipszis után? Még egyet? Az apokalipszisről? Abból csak egy van" - idézte a The New York Times Krasznahorkai e-mailjét.
A film operatőre, Fred Kelemen, ugyancsak e-mailben a fekete-fehér alkotás képi világáról azt írta, hogy az gyakran "a láthatóság határán lebeg, mielőtt eltűnne a sötétségben".
Hranitzky Ágnes, Tarr Béla felesége, társrendezője és vágója Budapestről nyilatkozva a férje döntését ahhoz a fordulathoz hasonlította, amikor a lányuk elhagyta a szülői házat. "Tudom, hogy ennek meg kell történnie és ez az élet, de nehéz ezt elfogadni. Ez a közös munka tökéletes volt számomra" - mondta Hranitzky Ágnes. Saját vágótechnikáját úgy jellemezte: tudja, mikor nem kell vágni. "A klasszikus vágás esetén a vágó ül a laboratóriumban, megkapja az anyagot és megvágja azt. A mi együttműködésünk Bélával egy kicsit más, mert mindig jelen voltam a forgatásokon" - mondta.
Az amerikai lap rámutatott, hogy miközben Tarr Bélát decemberben a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökévé választották, folytatja produceri tevékenységét budapesti székhelyű cégénél, a T.T. Filmműhelynél és ugyanakkor filmes iskolát nyit a horvátországi Splitben. A zsúfolt program arra utal, Tarr komolyan gondolja, hogy távol marad a filmkészítéstől. "Most három irodám van, néha azt sem tudom, hova rohanjak" - így nyilatkozott a lapnak Budapestről Tarr Béla.
"Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a filmkészítés nem tanítható. Azt mindenkinek magának kell elsajátítania, mert mindenkinek saját stílusa, mindenkinek saját világa van" - vallott iskolája filozófiájáról, amelyet Bauhaus-stílusú műhelyként vizionált, s amelynek kívánságlistáján olyan előadók szerepelnek, mint Gus Van Sant, Jim Jarmusch, Carlos Reygadas és Aki Kaurismäki.
A New York-i Lincoln Center The Last Modernist: The Complete Works of Béla Tarr (Az utolsó modernista: Tarr Béla összes műve) címmel pénteken kezdte meg Tarr Béla munkásságának bemutatását. A február 8-ig tartó sorozat A torinói ló egyesült államokbeli bemutatóját vezeti fel, amelyet február 10-én tartanak az Elinor Bunin Munroe Filmközpontban.
Az Oscar-díjra nevezett alkotás, amely végül nem jutott el az amerikai filmakadémia jelöléséig, januárban elnyerte a 23. Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől (FIPRESCI) az év legjobb idegen nyelvű filmjének járó díjat. A seregszemén 40-et zsűriztek az idei Oscar-díjra nevezett 63 idegen nyelvű alkotásból.
