Az ezredforduló tájékán néhány filmes fogta a batyuját és az anyukától kapott hamuba sült pogácsával megjelent az álomgyárban azzal az igénnyel, hogy az elkoptatott műfajoknak visszaadja a becsületét. Ezek a szerencsevadász "képírók" tisztában voltak azzal, hogy a kilencvenes évek remake-lázában elhasznált zsánerek újrapolírozásához nem feltétlenül szükséges önreflexiót gyakorolni és látványorgiával elárasztani a vásznat, elég ha tudatosítják, hogy a különböző tömegfilmes műfajok önmagukban is megállják a helyüket. Csak némi fantázia és szakértelem szükségeltetik hozzájuk. Ezt a hozzáállást különösen megérdemelte a Sikoly-szériától és a Múmia-fele CGI-őrülettől szinte utolsó erőtartalékát felélő klasszikus horror és annak szubzsánere, a kísértetfilm.
Ekkor jött a chilei származású spanyol filmes, Alejandro Amenábar és a Más világ című alkotásával lírai szépségű rémfilmet írt és rendezett a transzcendensről, amely után egyesek a kísértethorror Bressonjaként üdvözölték. Amenábar nem volt ismeretlen a lelkes hazai filmes közönség előtt. A Halálos tézist 1997-ben mutatták be Magyarországon, s nem sokkal később a következő (Nyisd ki a szemed!) is videóforgalmazásba került. Amenábar az ezredfordulós virtuális valóság sci-fik dömpingje előtt kezdett el foglalkozni valóság és fikció viszonyával. Filmjeinek valóságot rémálomként s rémálmot valóságként megélő hősei erősen paranoid indíttatású történetek útvesztőiben bolyonganak, fikció és valóság labirintusában próbálnak utat vágni. Ez az a motívum, amely az elsőre oly különbözőnek tűnő történeteket összekapcsolja.
A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjat nyert 2004-es Belső tenger óta Amenábar eltűnt a filmes nyilvánosság elől. A Hollywood Reporter azonban kedden fellibbentette a fátylat a boszorkánykonyhájában újabb főzetet kotyvasztó művész legújabb alkotásáról. Ugyan a neves szaklap nem tudott meg túl sokat a TimesofMalta.com szerint Mists of Time munkacímen márciustól forgó Amenabar-műről, annyi mégis kiderül az anyagból, hogy a Krisztus utáni első században játszódik Egyiptomban, és egy rabszolgáról szól, aki a kereszténység térhódítását szeretné kihasználni arra, hogy elnyerje a hőn áhított szabadságot. Miközben láncaival birkózik a "szerelem szele is megcsapja".
A produkció ötvenmillió euróból készül Máltán, ahol állítólag egy másik egyiptomi témájú alkotás is forog (több blogger úgy tudja, hogy Tutanhamonról) a közeljövőben.
