A magyar animáció jeles alakja pályafutását a hatvanas években kezdte. Bár dokumentumfilm szakon végzett a Filmművészeti Főiskolán (Herskó János tanítványa volt), autodidakta módon rajzolni kezdett. Munkásságára és világszemléletére a tízes-húszas évek szovjet avantgard alkotói (elsősorban Vertov, Eizenstein és Dovzsenko), másrészt a hatvanas-hetvenes évek amerikai underground filmjei (mindenekelött a Whitney-testvérek, Jordan Belson és Stan Vanderbeck művei), harmadrészt pedig Jean-Luc Godard filmjei hatottak. Eizenstein montázselmélete és az azt meghaladó Godard-i képstruktúra alapvetően hatott minden munkájára és a filmkészítéshez való viszonyulására.
Reisenbüchler Sándor tizennyolc filmet rendezett, melyek közül több is díjat nyert nemzetközi fesztiválokon. Tevékenységét itthon Balázs Béla-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetéssel és 1993-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Utolsó alkotását, A fény pillanatát 2002-ben készítette. Reisenbüchler visszavonulását két éve, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon jelentette be. 2004 április 2-án, hatvankilenc évesen hunyt el. Halálával filmkészítésünk egyik legprogresszívebb korszakának utolsó képviselője távozott a magyar kultúrából.
A Balázs Béla Stúdióban 20-án az 1965 és 1972 között készült rajzfilmjeiből válogatnak (megnézhetjük például A Nap és a Hold elrablását), 21-én az 1975 és 87 közötti művei kerülnek sorra (például a Holdmese és a Pánik), a rendezvény utolsó napján pedig az 1990 és 2002 közötti alkotásait vetítik (Allegro Vivace, Boldog világvége, A fény pillanata).
Program
Április 20.,19 h: Egy portré századunkból, A Nap és a Hold elrablása, Amikor én még kissrác voltam, Barbárok ideje, Az 1812-es év
Április 21., 19 h: Holdmese, Pánik, Gépmadáravatás New York Cityben, Békéltető expedíció, Isten veled kis sziget
Április 22., 19 h: Allegro Vivace, Zöld intelmek minden napra, Ecotopia, Boldog világvége, A fény pillanata
(BBS, odeon.hu)
