Sikeresek a magyarok Cannes-ban

Film

(MTI) - Bozóki András kulturális miniszter jelenlétében pénteken az 58. cannes-i filmfesztiválon bemutatták Kenyeres Bálint Before down című kisjátékfilmjét, amely a rövidfilmek kategóriájában versenyez az Arany Pálmáért. Kenyeres Bálint szerint a kezdő filmesek szakmailag legfontosabb világversenyében mutatták be főiskolai vizsgafilmjét, amelyet közel 3000 filmből választott ki a válogató bizottság a többi 8 rövidfilm mellé. A teltházas vetítésen egymás után vetítették le 2000 néző előtt a 9 alkotást a rendezők jelenlétében, amelyen a magyar rendező saját megnevezése szerinti művész-akciófilm kapta a legnagyobb tapsot.

A 13 perces egysnittes alkotás egy búzamezőre érkező teherautóra felmászó menekültek történetét meséli el. A fiatal rendezőt a szakmai sajtó gyakran emlegeti Tarr Béla utódaként, aki mellett asszisztensként is dolgozott Kenyeres Bálint. A vetítést követően Bozóki András az MTI-nek elmondta, hogy a középgenerációt képviselő Tarr Béla nemzetközi elismertsége után az idei cannes-i filmfesztiválon való magyar jelenlét bizonyítja, hogy végre arról a "magyar újhullámról" beszélhetünk, amelyre 15 éve vár Magyarország. A kulturális miniszter szerint a magyar film a leghatásosabb eszköz a magyar kultúra népszerűsítésére a világban, hiszen ma a vizuális kultúra az, ami legjobban alakítja az emberek gondolkodását. "Fontos lenne, ha a Cannes-ban bemutatott magyar alkotások nem úgy jelennének meg, mint egy-egy kíváló magyar rendező filmjei - ami azért önmagában sem lényegtelen dolog - hanem, úgy mint a magyar újhullám alkotásai. Ha ez sikerül, akkor ez lesz a legjobb országimázs" - fűzte hozzá Bozóki András.

Tarr Béla egyórás interjút adott a France Culture közszolgálati kulturális rádiócsatornának, amely pénteken neki ítélte a cannes-i filmfesztivál elnöke által alapított, az év legjobb külföldi rendezőjének járó díjat az 1987-ben forgatott Kárhozat című filmjéért. A díjátadást követően Franciaország legfontosabb kulturális rádiócsatornája a cannes-i fesztiválpalota stúdiójában rögzített egyórás interjút a magyar filmrendezővel. A műsor célja bemutatni a rádió hallgatóinak Tarr Bélát, akinek a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák után harmadik filmjét mutatták be Franciaországban. A Kárhozat című alkotást április 20. óta vetítik teltházzal a párizsi mozik.

Marc Voinchet újságíró - aki a díjat odaítélő zsüri tagja volt - elsősorban a művészi alkotó folyamatról faggatta Tarr Bélát. A filmrendező elmondta, hogy filmjeiben tulajdonképpen mindig egyetlen témáról beszél: az emberi konfliktusok helyéről az univerzumban. Tarr Béla elmesélte, hogyan lett filmrendező, miután kamaszkorában készített dokumentumfilmje után eltiltották a magyar egyetemekről. Munkás lett, majd 22 évesen önerőből forgatott Családi tűzfészek című filmje németországi sikere után elvégezhette a Színház és Filmművészeti Főiskolát.

Eleinte elsősorban szociális problémaként értelmezte a világ és ember kapcsolatát, majd később helyezte a problémakört saját bevallása szerint ontológiai, majd kozmikus nézőpontba. Érzése szerint a világban már minden történetet elmeséltek, ezért számára elsősorban a sajátos és hiteles képi világ számít a filmjeiben, amelyeket a legkisebb művészi és pénzügyi kompromisszum nélkül sikerült mindig is megvalósítania.

Az interjú végén megerősítette a díjátadás során Bozóki András kulturális miniszter által bejelentett hírt, hogy 2005 őszén folytatja A londoni férfi című legújabb filmjének forgatását Franciaországban.