(MTI) - Szabó - akit már az 1970-80-as évek szovjet mozirajongói a legnagyobbak között tartottak számon - csütörtökön érkezett Moszkvába abból az alkalomból, hogy hét filmjét, köztük a trilógiát (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) retrospektív vetítésen felelevenítik a Rolan moziban. Az Oscar-díjas magyar filmrendezőt orosz újságírók arról faggatták, forgat-e megint Oleg Tabakovval, miután szuperlatívuszokban nyilatkozott az orosz színészről, aki a Szembesítésben már játszott egy epizódszerepet. A válasz kitérő volt (Tabakov éppen Jerevánban van, még az sem biztos, hogy Szabónak sikerül találkoznia vele).
Mindenesetre a rendező a Rosszijszkaja Gazetának elmondta: Tabakov felajánlotta neki, hogy rendezzen Csehovot az általa vezetett Művész Sínházban. De Szabó szerint ehhez orosz rendező kell, ő nem merne vállalkozni rá. A Csodálatos Júlia 1938-ban játszódik Londonban, nagyjából akkor, amikor másik színészfilmje, a Mephisto Berlinben, Hitler alatt. Ha egy tehetséges színész ugyanebben az időben Oroszországban lett volna, akkor Sztálin kultúrpolitikájával kellett volna megküzdenie, míg Rómában Mussolinival, Madridban pedig Francóval került volna szembe.
A Komszomolszkaja Pravda kérésére Szabó állítólag elképzelte, hogyan alakulhatott volna a londoni díva, Julia Lambert sorsa, ha orosz lett volna. "Ha ugyanolyan tehetséges lett volna, akkor bizonyára nagy csillag lett volna Moszkvában. Mondjuk, Sztálin magához hívatta volna. Lehet, hogy az egyik kedvenc színésznője lett volna. Csakhogy Julia férjes, és férjének sok az ismerőse, és némelyikük egyszer csak eltűnik ... Aztán hajnali háromkor csöngetnek, és két bőrkabátos fiatalember elvezeti a férjét. Julia tudja, hogy Sztálin éjszaka dolgozik, tüstént felhívja. Sztálin meghívja magához a Kremlbe, meghallgatja őt, megígéri, hogy utánanéz az ügynek. Juliától csak egy apróságot kér, legyen a Központi Bizottság tagja. És akkor a férjével minden rendben lesz..." - mondta.
Szabó több filmjében is volt szó a sztálinizmus korszakáról, de Magyarországon (Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25.). Nem gondolt rá, hogy az oroszországi sztálinizmusról filmet csináljon - mondta a rendező az MTI-nek. Egy másik interjúban Szabó azt fejtegette, hogy az orosz filmművészet olyan remekművei, mint a Patyomkin páncélos, a Sztrájk vagy a Rettegett Iván nem jöttek volna létre politikai kihívás nélkül. "Ezalatt nemcsak azt értem, hogy Sztálin megkérte Eizensteint, csináljon egy filmet a központi hatalom megteremtéséről, ez talán nem is igaz. A lényeg: Eizenstein körül olyan volt a világ, hogy a Rettegett Ivánban leírta a sztálinizmus lényegét."
Az Eho Moszkvi rádióban Szabó élő római közvetítésbe kapcsolódott be a pápa temetéséről. Egy hallgatói kérdésre egy magyarországi kisváros főterével érzékeltette, hogy mit jelentett II. János Pál számára a közép-európai identitás. "E tér körül minden vallás temploma egymás közelében áll, és középen csak egy kávéház van, ahová minden vallás hívei beülhetnek. Ezt a szemléletet a pápa mélyen magáévá tette. Kapcsolatot akart teremteni a különböző vallások között. Össze akart gyűjteni mindenkit maga körül. És hajlandó volt bocsánatot kérni a más egyházak ellen elkövetett bűnökért..."
