A brit Ronald Bergan vezette zsűri öt kategóriában osztotta ki a legjobbaknak járó díjakat, de számos különdíj is gazdára talált. A tíznapos eseményt idén az időjárás is kegyeibe fogadta: a nyárias naplementéket idegen nyelvű szakmai-baráti eszmecserék tették hangossá a Művészetek Háza előtti, ideiglenesen felállított szabadtéri fesztivál-bisztróban.
A hatodik alkalommal megrendezett filmfesztivál történetében idén először kellett lemondani a szervezőknek a régi időkből fennmaradt Kossuth mozi impozáns vetítőtermeiről, tágas közösségi tereiről. A jól bevált helyszín a korábbi években igazi szimbólumává vált a Cinefestnek. A nagy előtér helyet adott a sok száz vendégnek, fontos szakmai agorává vált, éppen ezért fájdalmas elvesztése akár kárára is válhatott volna a filmes seregszemlének. A vénasszonyok nyara, a csapadékmentes napok, az ötletesen kihasznált tér viszont kellőképpen kárpótolták a filmeseket és az érdeklődőket, és a jól megszokott Cinefest-hangulat most sem adott lejjebb korábbi színvonalából. Csakúgy, ahogyan a versenyfilmek mezőnye sem.
A több, mint 700 benevezett moziból 2009-ben 12 nagyjátékfilm, 32 kisjátékfilm, 13 dokumentumfilm, 13 animáció és 7 speciális kategóriában (Nők a képben) film versengett. Nemcsak a nevezések száma, hanem az erőteljesebb hazai érdeklődés, valamint a fesztiválra irányuló külföldi szakmai figyelem is jelzi, hogy a versenyprogram egyre minőségibb, egyre professzionálisabb alkotásokkal telik meg. A Cinefest kezdi elérni azt a nívót, amit megalapítása óta kívánnak szervezői, hogy Európa jegyzett filmfesztiváljai közé sorakozzon fel.
Ahogyan Ronald Bergan zsűrielnök a fesztiválzáró beszédében humorosan megfogalmazta: "Minden nívós filmfesztiválnak van már egy-egy aranyszobra: Velencének az Arany Oroszlán, a Locarnói Filmfesztiválnak az Arany Leopárd... Javasolnám Miskolcnak az Arany Disznó-díjat, hiszen ez volt az egyik kedvenc témája az idei fesztiválnak!"
Ha Arany Disznó-díjat nem is, számos különdíjat ítéltek oda idén a különböző szervezetek a jövő és jelen fiatal filmes tehetségeinek. A fesztivál favoritja a sajátos képi világú magyar népmese-feldogozás, a Kakukk volt, amely a diákzsűri tetszése mellett elnyerte a legígéretesebb tehetségnek járó Jövő reménysége-díjat is. Az elismerés a kolozsvári származású Felméri Cecíliát illeti, aki időközben felvételt nyert a Brassói Egyetem Filmtanszakára is. A Kakukk egyedi alkotói formanyelve a jól ismert Magyar népmesék animáció játékfilmes imitációja, amely ugyan kiemeli a filmet a kisjátékfilmek sorából és érdekes kísérletnek bizonyul, mégis kissé idegenül hat a konvenciók túlságos megtörése miatt a filmvásznon. Kérdéses az is, hogy más témában képes-e működni ez a képi világ, vagy az alkotónak meg kell maradni a mesék topikjánál.
A nagyjátékfilm kategória győztese és egyben a Pressburger Imre-nagydíjat kiérdemelt mozi rendezője és forgatókönyvírója a finn Miika Soini. Thomas című játékfilmje az öregedés pillanatait örökíti meg. A lengyel Zota Rybka a legjobb dokumentumfilm, míg az Egyesült Királyság színeiben versenyző David Lopez Retamero az animációs blokk fődíját érdemelte ki. A daazo.com online szavazásos közönségdíját Villányi Dániel (Skatulya) nyerte.
A versenyprogramok szünetében számos más kulturális program szórakoztatta a fesztiválközönséget. A koncertek, kiállítások, a Bacsó Péterre emlékező vetítések mellett a legrangosabb és egyben legmegtisztelőbb esemény az Oscar-díjas Kevin McDonald látogatása volt, aki Miskolcra kicsit hazatért, hiszen nagyapja, a miskolci származású Pressburger Imre Szentpéteri kapu 3. szám alatt található emléktábláját is megkoszorúzta, miközben magát is részben miskolcinak nevezte. Sikeresen zárult Slavomir Idziak, a világhírű operatőr workshopja, illetve a Roma-kép program is.
Bár a klasszikus értelemben vett közönségdíj nem létezik a Cinefesten, a vetítés népszerűségéből egyértelműen lemérhetővé vált, hogy az idei közönségkedvenc a tehetséges Duncan Jones The Moon című alkotása lett. Kérdés, hogy a rendező világhírű édesapja, David Bovie adott-e kellő motivációt a filmszerető közönségnek, hogy kétszer is teltházasra töltse a Művészetek Háza legnagyobb vetítőtermét, az Urániát, de kétségtelen, hogy a film önmaga elég ahhoz, hogy világszerte ismertté tegye a stáb nevét. A (szinte) egyetlen szereplős (Sam Rockwell), fordulatos dramaturgiával, igényes utómunkával ellátott sci-fi elnyerte a 2009-es Cinefesten Kritikusi-díjat.
Európában csak hírekből ismert témát dolgozott fel a megrázó Welcome to Hebron című svéd dokumentumfilm, amely kiérdemelte a Fókuszban a nő kategória díját. A 17 éves Leila szemén keresztül láttatni engedte a palesztin-izraeli konfliktust testközelből; a napi híradók hátterét emberközeli perspektívából.
A Cinefest tíz napja képes volt felhívni a figyelmet arra, hogy a szakma fiatal képviselői érzékenyek a körülöttünk zajló társadalmi, politikai eseményekre, reagálnak a problémákra és kreatívan használják a XXI. század adta technikai lehetőségeket.
