"Augusztus 24-én déltájban anyám közli velem, hogy rendkívül nagy és különös fajta felhő tűnt fel. Nagybátyám már túl volt a napfürdőzésen és a hideg lemosdáson, s most leheveredve éppen uzsonnázott és olvasott. Azonnal saruját kérte, és felment egy magaslatra, ahonnan a legjobban megfigyelhette a rendkívüli jelenséget. Távolról nem tudtuk megállapítani, melyik hegyről tört fel a felhő, csak később tudódott ki, hogy a Vesuviusból. Alakja leginkább a lombos fenyőéhez hasonlított, mert hosszan magasba nyúló 'törzse' fent mintegy szerteágazott, bizonyára azért, mert a kitörő gőz ereje felhajtotta, majd, amikor az csökkent, s már nem emelte, vagy talán saját súlyánál fogva is, széltében elömlött. Olykor fehér volt, olykor szennyes és foltos aszerint, hogy földet vagy hamut kapott fel" - számol be Tacitus-nak Hatodik levelében a vulkanológia atyjának is tartott ifjabb Plinius a Vezúv 79. évi kitöréséről, illetve nagybátyja - idősebb Plinius - haláláról.
A tűzhányó feléledéséről a legmegbízhatóbban tudósító ókori forrás a következőképp folytatja: "a Vesuvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel; vakító fényüket még növelte az éjszaka sötétsége (...) Nem sokkal később az a bizonyos felhő leereszkedett a földre, elborította a tengert, körülvette és elrejtette a Capreae szigetét, a Misenum ó-fok kiugró szikláit szintén eltakarta a szemünk elől."
Nagyjából ez az a látvány, amivel Roman Polanski több mint kilenc hónapja kel és fekszik. És most nagyon úgy néz ki, hogy a hollywoodi színészek és rendezők jövő nyárra várható sztrájkja miatt a Vezúv a távoli ködbe vész, ezzel szertefoszlatva a művész nagy álmát, hogy végre elkészíthesse Pompei végnapjairól és pusztulásáról szóló filmjét. Mint arról a Port.hu is beszámolt, a világhírű lengyel rendező pályájának eddigi legdrágább alkotását (költség: százmillió dollár fölött) szerette volna leforgatni, ám a színészek szakszervezetének fenyegetése szinte biztos, hogy keresztbe tesz a tervnek.
Mivel az alkotók elsődleges szempontja közt szerepelt - még az időjárást is szem előtt tartó - hitelesség (Robert Benmussa producer: "Ez nem egy tévéfilm, ahol Marokkó homokdűnéit a világ bármely más táján helyettesíthetjük.") és 2008 augusztusában a színészek feltehetőleg amerikai forgatási helyszínekre sem látogatnak majd ki, nemhogy Dél-Olaszországba utazzanak, Polanski más elfoglaltságai miatt kénytelen volt lemondani a projektet. "Rengeteg munkát és energiát fektettem eddig a Pompei előkészítésébe, így érthető szomorúsággal, de le kell mondanom a további részvételről" - nyilatkozta a rendező.
Persze az is előfordulhat, hogy jövő februárig megegyeznek a színészek a munkáltatókkal, a sztrájkra mégsem kerül sor, s Polanski meggondolja magát, de ennek sajnos vajmi kevés esélye van, amit Benmussa mondatai is alátámasztanak. "Ebben a variációban nagyon kevéssé bízom" - osztotta meg csalódottságát a Screen Daily-vel a mozi producere.
Robert Harris 2003-as bestsellerének megfilmesítési jogaival és már a kész forgatókönyvvel is rendelkező Summit International legszívesebben az utolsó fűszálba is belekapaszkodna, ha tehetné. Polanski távozásával ugyanis rendkívül kínos helyzetbe került a gyártó cég. A Pathé és a RAI Cinema azzal a feltétellel szállt be a produkció finanszírozásába, hogy a rendezői széket a neves direktor foglalja el. Ő pedig ugyebár felállt onnan. Így állítólag a franciák és az olaszok erőteljesen gondolkoznak azon, hogy pénzükből nemhogy - digitális - láva, de még füstfelhő se törjön ki a Vezúvból.
Mit tehet ilyenkor egy gyártó cég vezetője? Valami olyasmit, amit Patrick Wachsberger a Summit International főnöke nyilatkozott pár napja. Nem adják fel a reményt, és ha Polanski tényleg nem jönne vissza, megpróbálnak más neves rendezőt leakasztani a produkcióhoz, amibe nem mellesleg már eddig is belepumpáltak több millió dollárt.
