Születésnapi levél - Maár Gyulának

Egy nagyon hétköznapi délután volt 1971-ben Fábri Zoltán Hangyaboly c. filmjét forgattuk Majkon és én, mint Illés György kameraoperatőre ültem a kamera mögött, s amikor Törőcsik Mari hozzám fordult - "A párom szeretne beszélni magával!" - ez Maár Gyula volt. Egy sokáig halogatott film kezdésével küszködtek Grunwalsky Ferenccel, aki nem tudott alkalmazkodni az újabb időbeli lehetőséghez - később úgy hallottam, ő is engem ajánlott operatőrnek.
Annak ellenére, hogy csak egy év különbséggel jártunk a filmakadémiára, Gyula számomra egy igazi felnőtt filmes volt, aki most döntésével befogad egy fiatalt tanoncnak. Emlékszem milyen izgalommal olvastam a forgatókönyvet, melynek minőségével nemigen találkoztam addig. Megismerkedtem a sorok közt húzódó erő fontosságával. Személyes beszélgetéseink - s itt már a későbbiekre is gondolok - meggyőztek Gyula különös, rendkívül szuggesztív előadási képességeiről. Elképzeléseit lakásukon tette közzé, sokszor hirtelen helyéről felugorva-járkálva, s így a teret is bekapcsolva a fogalmazás erejébe, győzőtt meg ill. juttatott el bizonyos képek és mozgások láttatásáig. Furamód ez az állandó mozgással kötött gondolatiság lett filmjeink szülője-szövete is.


Koltai Lajos		Maár Gyula

Nagyon hálás vagyok ezekért a délelőttökért és délutánokért, melyek alkalmával Gyula vizuális kirándulásokra vitt, sok esetben nemcsak egymagamban.
A "Prés" ereje, tisztasága szinte költői gyengédsége és szikársága a fekete és fehér tiszta tagolhatósága átnő a "Végül" szikár férfimagányába, amiből sok minden hazavihető, de különösen az a bizonyos 20 perc, ami a vonaton játszódik, Josef Kroner felszállásával kezdődik és Monori Lili leszállásával végződik. Meggyőződésem, hogy ezt az etűdöt a világ minden filmművészettel foglalkozó iskolájának tanítania illene. S melyből az is megtanulható, hogy egy férfi hát sokszor nagyobb súlyú az ábrázolásban, mint egy motivált arc. És sose feledjük a "Déryné hol van?" barokk ragyogását egy remek színésznő tükörbe szenvedett rembrandt-i portréját. E filmek pályám állandó kiindulópontjai, ami itt megszületett, ahhoz képest történik minden más - akár azt ismételve, kiegészítve, javítva, átírva, de soha nem felejtve azt.

Maár Gyula nem a díjakkal elhalmozott művészek közül való, pedig a magyar filmművészet többször is megköszönhette volna, hogy egyedi és utánozhatatlan filmnyelvet hozott létre. Hát legyek én az, aki ezt megteszem és megköszönöm az együtt töltött éveket.

Drága Gyula, köszönöm Neked a "mézbarna félhomályt", ami biztosan alapja és meghatározója munkásságomnak és a Te szavaidat most szemérmetlenül kölcsönvéve hadd köszönjem meg a megköszönhetetlent.

De most mindenek előtt egy rendkívül boldog születésnapot kíván Neked barátod,

Sutyi

(Koltai Lajos)

MAÁR Gyula filmrendező. Bp., 1934. aug. 2. Nős, Törőcsik Mari.
T.: ELTE BTK, 1952-57, Színház- és Filmműv. Főisk., 1963-68. É: 1960-61 a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-63 a Magvető Kiadó szerk., 1968- a Mafilm rendezője. Mannheimi fesztivál fődíja (1974), a touloni fesztivál legjobb rendezés díja (1975), az új-delhi fesztivál zsűri-különdíja (1984), Balázs Béla-díj (1984). F. r.: Pilinszky: Síremlék, Szép Ernő: Patika, Remenyik: Vén Európa Hotel, Erkel: Hunyadi László, filmek: Prés (1971), Végül (1973), Déryné, hol van? (1975), Teketória (1976), A lőcsei fehér asszony (1976 tv), Viszontlátásra drága! (1977 tv), Bűn és bűnhődés (1980 tv), Álom a színházról (1982 tv-opera), Lysistrate (1983 tv-opera), Nápolyi mulatságok (1983), Felhőjáték (1983), Széphistória (1984), Micsoda útjaim (1984 tv-show), Ez csak színjáték (1985 tv-show), Lót (1985 tv-opera), Első kétszáz évem (1985), az ördög talizmánjai (1985 tv), KZ-oratórium (1986 tv), Malom a pokolban (1986), Montmartre-i ibolya (1987), Én és a kisöcsém (1989 tv), Síremlék (1989 tv), A kommunizmus múmiái (1990 tv dok.), A szkipetárok földjén (1990 tv dok.), Hoppá (1992), Lement a hold (1992 tv), Balkán! Balkán! (1993), Moszkvai képeslap (1995 tv dok.), portréfilmek Pilinszky Jánosról, Törőcsik Mariról. F. m.: Sértődött utazás (társszerző, 1969), egy operaszövegkönyv (Bűn és bűnhődés), kb. 15 forgatókönyv.

KOLTAI Lajos operatőr.
T.: Színház- és Filmműv. Főisk., 1966-70. É.: A főisk. előtt az MTV segédoperatőre, 1970- a Mafilm operatőre és a Színház- és Filmműv. Főisk. operatőri szakának egy. docense. 20 rövidfilm, 18 tv-film, 67 játékfilm operatőre. Balázs Béla-díj (1977), érdemes művész (1982), Kossuth-díj (1985), Ernest Artaria-díj (Locarno, 1979), Oscar-díj jelöltje (1983, 1988), Donatello-Dávid-díj (1999). F. m.: rövidfilmek: Lányok, A Lőrinci Fonóban, Sárospatak Füredi Anna-bál, Az 556-os ügy, Előjáték, tv-filmek: Parasztfestők, A kulcs - Fürdés, Kínai kancsó, Genezis, A lőcsei fehér asszony, Illés György (portréfilm, rendező), játékfilmek: Agitátorok, Szabad lélegzet, Jutalomutazás, Örökbefogadás, Déryné hol van?, Szépek és bolondok, Veri az ördög a feleségét, Filmregény, Ménesgazda, Olyan mint otthon, Angi Vera, Ajándék ez a nap, Bizalom, Mephistó, Megáll az idő, Mennyei seregek, Macskajáték (NSZK), Sznob (NSZK), Redl ezredes, Gabi (amerikai), Hajnali háztetők, Hanussen, Homer és Eddie (amerikai), Artisan (NSZK-amerikai), Tökéletes tanú (amerikai), Édes Emma, drága Böbe, Home for the Holidays (amerikai), Just Cause (amerikai), Mario és a varázsló (NSZK), When a Man Loves a Woman (amerikai), Wrestling Ernest Hemingway (amerikai), Tegnap született (amerikai), Találkozás Vénusszal, Mobsters (amerikai), Fehér palota (amerikai), Offenbach titka (magy.-német), A zongorista legendája az óceánon (olasz), The Taste of Sunshine (amerikai), Hét perc (amerikai).
Most készül a Nóbel-díjas Kertész Imre SORSTALANSÁG című filmje, amelyet rendezőként jegyez (a szerk.)

Forrás: Ki Kicsoda 2000